- tétel
A szerzői jog korlátai. (
A szerzői jogok védelmi ideje.
A szerzői jog korlátai.
Főszabály: engedélyezési jog és arányos díjazás
A szerzőt illeti meg:
- a mű felhasználásnak engedélyezése
- a felhasználással arányos díjazás ellenében
A szerző ezektől eltérhet, védik őt a garanciális szabályok:
- személyhez fűződő jogok átruházhatatlansága, azokról való lemondás tilalma
- életműszerződés tilalma
- a vagyoni jogok egészéről lemondani nem lehet, kivéve: adatbázis, film, reklám, szoftver.
A szerző engedélyezési joga nélküli díjigény
A főszabályhoz képest a szerző:
- engedélyezési jogát elveszíti
- díjazásra továbbra is jogosult – ha nm is mindig a felhasználással arányosan
A szerző jogosult lehet a díjazásra, engedély hiányában:
- az engedélyt a közös jogkezelő szervezettől kell kérni
- nem kell engedély – magáncélú másolás célra - törvényi engedéllyel történik a másolás.
A díjazás módja és mértéke eltérhet a főszabálytól
KJSZ-nek kell ffizetni a díjat
a díj arányos lehet
a díj nem arányos - de megfelelő , mértéke nem a felhasználáshoz igazodik. pl: üreshordozó díj
Árva művek
Ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodó szerző műve.
SZTNH engedélyt adhat.
A szerző engedélye és szerző díjazása nélküli felhasználás – hatósági eljárás. Díj a hatóságnak.
Ha a szerző ismertté válik, kérheti:
- az engedély visszavonását
- arányos díjazást
- a felhasználást nem tudja meg nem történtté tenni > engedély nélküli, de díjazás elleni felhasználás
A szerző engedélye nélküli, díjtalan felhasználás
Lásd szabad felhasználás.
A szabad felhasználás
Szjt: a felhasználás díjtalan, a szerző engedélye sem szükséges a felhasználáshoz.
BUE - 3 lépcsős teszt
különleges eset
nem sérelmes a mű rendes használatára
indokolatlanul nem károsítja a szerző érdekeit
Szjt – A szabad felhasználás feltételei
A szerző személyhez fűződő jogait nem sértheti
Kizárólag már nyilvánosságra hozott mű
Névfeltüntetés mellett
Pl tanulmányt még nem hozott a szerző nyilvánosságra- idézni nem lehet belőle – ötlet átvétele nem tilos.
Nem lehet kiterjesztően értelmezni
A törvény meghatározza az eseteket, eltérni nem lehet.
Meg kell feleljen a tisztesség követelményének
Rendeltetéssel össze nem férő célra nem használható
Nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására
indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit
A szabad felhasználás esetei - a mellérendelt módra figyelemmel
Szabad felhasználási célok:
Igazságszolgáltatás
Információs szabadság
Közbiztonság
Közoktatás
Kulturális, szociális szempont
Magán és belső intézményi használat
Tömegtájékoztatás
Tudományos élet előmozdítása
A szabad felhasználási módok - a mellé rendelt célra figyelemmel
Idézés
Átvétel
Átdolgozás
Többszörözés
Terjesztés
Nyilvános előadás
Nyilvánossághoz közvetítés
Kiállítás
A céloknak megfeleltetett felhasználási módok:
Idézés
Átvétel
Magáncélú Szabad többszörözés
Intézményi Szabad többszörözés
Ideiglenes Szabad többszörözés
Tájékoztatás elősegítése
Szabad előadás
Könyvtár
Egyéb közérdek – fogyatékos személy érdekében
Egyéb közérdek – bírósági, hatósági eljárás
Idézés: egy eredeti alkotásban más mű részletét a forrás és a szerző megnevezésével idézni lehet.
A védett művek puszta egymás mellé helyezése jogosulatlan átvétel
Csak indokolt terjedelemben lehetséges.
A képző-, ipar, fotóművészeti alkotások nem idézhetőek.
Az eredetihez híven (nem kell szó szerint) – lényegi tartalom.
Átvétel: idézést meghaladó mértékű felhasználás.
- közoktatásban a szemléltetés érdekében, gyűjtemény is létrehozható
- Nem lehet üzletszerű – tankönyvvé, vagy segédtankönyvvé nyilvánítás esete
- ha átdolgozzák az eredeti művet, akkor a felhasználáshoz már engedély kell
- forrást és szerzőt meg kell jelölni
- a cél által indokolt terjedelemben lehetséges
Magáncélú szabad többszörözés
A magánszemély a műről másolatot készíthet magáncélra, ha
- jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.
A másolás ekkor szabad felhasználás, nem kell szerzői engedély, díjfizetés.
Pl. egyetemi előadás jegyzetelése, kézzel kimásolt vers egy könyvből
A szerző díjigényre szorítása
Ekkor lehetőség van másolásra a szerzőt kompenzáló díjfizetés mellett.
Üres hordozó és reprográfiai díjfizetéssel.
Nem másolható így:
- kotta (szerz. jog ált. védett) – kézzel igen
- teljes könyv/folyóirat/napilap – kézzel, írógéppel igen (mert a cél a jövedelemszerzés)
+ Más személy által nem készíthető digitális másolat - a magáncél sem teszi jogszerűvé.
Magáncélra nem másolható művek:
Építészeti mű
Műszaki létesítmény
Szoftver
Számtech adatbázis
Mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra rögzítése
A nem ingyenes szoftver SMS fejében letöltése
Szerzői jog sértés – jogellenes többszörözés.
Jogellenes forrásból másolás
Magáncélra sem megengedett, az üreshordozó díj sem teszi jogszerűvé
Intézményi célú szabad többszörözés
Intézmények (könyvtár, iskola, múzeum, levéltár, közgyűjtemény) másolhatnak saját céljaikra:
- díjfizetés nélkül
- reprográfiai díj ellenében
HA a jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.
könyv/folyóirat/napilap – iskola esetén osztálylétszám/vizsgalétszám szerinti mennyiség
Jogellenes forrásból másolás tilos, kottát csak tudományos kutatás, archiválásra.
Ideiglenes célú szabad többszörözés
időleges többszörözés:
- a felhasználási folyamat elválaszthatatlan része – járulékos/közbenső többszörözés
- önálló gazdasági jelenősége nincs
- a célja, hogy a mű átvételét lehetővé tegye, a szerző és a tv. szerint megengedett használatra
Efemer rögzítés
A rádió/TV szervezet a saját műsorához jogszerűen felhasználható műről másolatot készíthet.
3 hó után törölni, kell, kivéve ha rendkívüli dokumentációs értéke van – ilyenkor korlátlan idő közgyűjteményben.
Tájékoztatás elősegítése
Az információszabadság és a közérdekű adatok megismerésének jog
nyilvános előadás, politikai beszéd – tájékoztatás céljára, indokolt terjedelemben felhasználható.
Forrás és szerző nevét fel kell tüntetni.
Kivéve: gyűjtemény, ahhoz szerzői engedély kell.
Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági és politikai témákról cikk a sajtóban felhasználható.
Kivéve: a szerző felhasználást tiltó nyilatkozatot tett
A tények, napi hírek nem szerzői jog védettek, de az azokat feldolgozó, egyéni hangvételű művek igen.
Díszlet – bármely képző, fotó, építészeti mű, ha rövid ideig, kiegészítő jelleggel jelenik meg.
Kivéve a kifejezetten díszlet céljára készült művek
Az időszerű, napi tájékoztatáshoz felhasználhatók művek – rövid tájékoztatásra bemutatás
Szabad előadás
A művek szabadon előadhatók:
Műkedvelő színcsoport színi előadása (ha nem ütközik NK szerződésbe)
Iskolai oktatás/ünnepség
Szociális és időskori gondozás
Nemzeti ünnepség
Egyházi szertartás, ünnepség
Magánhasználatra, alkalomszerű zártkörű rendezvényen (családias, házias közeg, vállalati buli)
Jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.
A közreműködők nem részesülhetnek juttatásban:
A belépődíj az, és a ténylegesen felmerült költségeken felüli térítés is az előadónak.
Könyvtár
.A művek szabadon megjeleníthetők az intézmény helyiségeiben a (a könyvtár számítógépein is)
Tudományos kutatás, vagy egyéni tanulási célból.
Jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.
Iskola, múzeum, levéltár, közgyűjtemény is.
Haszonkölcsönbe adás szabad (könyvtári kölcsönzés)
Kivéve: szoftver, számtech adatbázis – díjigényre szorítás
Könyvtárközi kölcsönzés
Könyvtárak egymás között terjeszthetik a műveket.
Egyéb közérdek – fogyatékosok
Fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő igény esetén – nem üzletszerű, és indokolt mérték.
Védett mű Braille írással szabadon többszörözhető, előállítható, terjeszthető.
Egyéb közérdek – bírósági, hatósági eljárás
- mű bizonyítási célra, a célnak megfelelő módon és mértékben pl: többszörözés lehetséges
III. Jogkimerülés
A szerzőt megillető terjesztési jog határait jelöli ki.
A jogkimerülés feltételei:
- csak dologi műpéldányok esetén – anyagi felhasználás korlátja
- az adott műpéldány jogszerűen került forgalomba (advét, ajándék)
- a jogszerű forgalomba hozatal az EGK területén történt
Ha ezek a feltételek fennállnak, advéthez, ajándékhoz nem kell a szerző engedélye.
Kivéve: az első forgalomba hozatal – ott díj és engedély is kell.
NEM merül ki:
Bérbeadás, haszonkölcsönbe adás, import esetén
Védelmi idő
A szerzői jog korlátja, lásd később
Munkaviszonyban létrehozott és együttes művek
Munkaviszony: a szerző az átadás után nem élhet a visszavonás jogával, csak neve mellőzését kérheti.
Szerzői jogok védelmi ideje
Az Szjt időbeli hatálya
1969:3 – 50 év szerzői oltalmi idő, 20 év szomszédos
1994:7 – 70 év, szerzői oltalmi idő, 50 év szomszédos
de csak az akkor még védett művekre – 1943Dec31 előtt meghalt szerzők művei nem kaptak védelmet
1999:76 – 70 év szerzői oltalmi, 50 év szomszédos - visszamenőlegesen is.
A szerzői alkotások oltalmának ideje
A szerző személyiségi és vagyoni jogainak védelmi ideje:
Az szerző életében, és halálát követő január 1-től számított 70 év.
Közös művek - Az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő január 1-től számított 70 év.
Összekapcsolt művek (a szerzői alkotások önállóan is felhasználhatók) - Az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő január 1-től számított 70 év. Pl. verseskötet és illusztrációi
Ismeretlen szerző alkotása – az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 70 év.
Folytatásokban megjelent mű – az első nyilvánosságra hozatali évet RÉSZENKÉNT számítják
Együttes művek – az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 70 év.
Filmalkotás - Az utoljára elhunyt szerző halálát követő január 1-től számított 70 év
Nyilvánosságra nem hozott mű - ha nem a fentiek, akkor
Ha a létrehozását követő január 1-től 70 évben nem hozták nyilvánosságra, akkor NEM áll oltalom alatt.
De ha jogszerűen nyilvánosságra hozzák a védelmi idő lejáratát követően, akkor
Az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 25 év.
Szomszédos jogok védelmi ideje
Általános védelmi idő: 50 év.
Hangfelvétel:
- A forgalomba hozatalt követő január 1-től 50 év
- A készítést követő január 1-től 50 év – nem hozták forgalomba
Nem rögzített előadás - amikor tartották, a követő január 1-től 50 év
Sugárzott műsor - amikor sugározták, a követő január 1-től 50 év
Filmek
- A forgalomba hozatalt követő január 1-től 50 év
- A készítést követő január 1-től 50 év – nem hozták forgalomba
Ha a nyilvánosságra hozatal megelőzi a forgalomba hozatalt, onnan számítjuk.
Adatbázisok oltalmi ideje
Az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 15 év.
Az elkészítési évet követő január 1-től számított 15 év – nem hozták forgalomba
A védelmi idő újrakezdődik, ha jelentősen módosítják – jelentős ráfordítással.
Követő jog
Az szerző életében, és halálát követő január 1-től számított 70 év.
A műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházáskor szerzői díjat kell fizetni
