1. Tétel
   A szellemi alkotások alkotmányos, tulajdonjogi és személyiségi jogi védelme.
   )A szellemi alkotások fogalma és területei. 

 A szellemi alkotások alkotmányos, tulajdonjogi és személyiségi jogi védelme.

 A szellemi alkotások joga és az alkotmányos alapjogok

1948 ENSZ – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata:

A szerzői jog alapvető emberi jog.
Alkotmány:

EJENY-re alapozta a SZJ védelmét

Az MN tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

A szellemi alkotások létrehozásáról szóló rendelkezések a Ptk-ba kerültek, mint az alapvető emberi és személyiségi jog garanciái
Alaptörvény

- Az AT biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti élet szabadságát.

Az állam törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására.

- Művészeti élet szabadsága – a művészi alkotómunka szabadsága, a művész korlátozásoktól mentes önkifejezése.

A műalkotás nyilvánosság elé tárása, terjesztési szabadság, szabad anyagi támogatás.

- Tudományos kutatás szabadsága – alkotó-kreatív, műszaki tudományos vívmányok létrehozása és biztosítása.

A tudomány eredményei számára iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalom

- A művészeti-tudományos tevékenység, innováció állami támogatása:

                - a tudományos kutatások iránya, kutatási témák megválasztása

- innováció pénzügyi támogatása (GDP 3% kellene)

                - információs és tudástársadalom igényeinek kielégítése

 
A szellemi alkotások jogának kettős kötődése – tulajdon és személyiségi jog

 
szellemi tulajdon, mint tulajdonhoz való jog

A gazdasági forgalom követeli meg a tulajdonként való kezelést.

A szellemi tulajdon:

- eszmei javakon áll fenn

- elvont kategória, sokszor nem konkretizálható jogosultságot jelent

Pl: nem dologi értelemben vett tulajdon a számítógép memóriájában, háttértárában létező alkotás

- a rendelkezési jog átadása nem az alkotás tényleges átadásával történik meg pl jövőben elkészítendő mű esetén, hanem pl felhasználási szerződéssel

- dologiasítás, materializáció – lajstromozással (iparjogvédelem), felhasználási szerződés (szerzői jog)

- a szellemi alkotások árukként jelennek meg, pl.: szabadalmazott gyógyszer, új könyv, könnyűzenei CD, film DVD

EU – kivételként engedi, hogy a szellemi tulajdonjogok export/importkorlátozásúak legyenek.

1789 – Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata – a szellemi tulajdon általános polgári jogi kategóriáját létrehozta.

A felfedezésre, a találmányra a feltalálónak teljes és oszthatatlan használati jogot bizt. a törvény, meghatározott időtartamra.

 
Szellemi alkotások és személyiségi jogok

Szellemi alkotások védelmének paradoxona:

- a szerző elidegeníthetetlen személyiségi jogait

- a szerző forgalomképes vagyoni jogait

együttesen áruként értékeli.

A személyiségi jogok a szellemi alkotásokban kül. Intenzitással jelennek meg:
Erősek: szerzői jogról, nevesített iparjogvédelmi tárgy esetén – a szerző/feltaláló egyben a jogosult is.
Gyengébb: szolgálati/alkalmazotti találmányok, munkaviszonyban létrehozott szerzői alkotások
Formális: számítógéppel létrehozott szerzői alkotás, együttes mű, reklám, know-how
Nem értelmezhető: védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név kivéve: a jogosult nevével azonos pl Zwack, Pick.

A szellemi alkotások kettős irányú jogvédelme:
védett az alkotás folyamata
védett az alkotási folyamat eredménye, a mű

A jogaiban sértett választhat, hogy kér jogvédelmet:

- Ptk / külön jogszabály alapján pl: Védjegytörvény

A szellemi alkotásokhoz való jog:

- abszolút szerkezetű

- negatív taralmú, tulajdonhoz hasonló, azzal analóg jog.

AB: a tulajdonhoz hasonlóan, alkotmányosan védett jog, ami szélesebb körű, mint a tulajdonvédelem

 A szellemi alkotások fogalma és területei.

 A szellemi alkotások jogviszonyai

 
A szellemi alkotások jogának definíciója

A szellemi alkotások joga

- a polgári jog viszonylag önálló területe

- tárgyainak védelme személyes alkotómunkán alapul, azt ösztönzi

- a szerzői és iparjogvédelmet is magába foglalja

- kiemelkedő gazdasági jelentőség

- elvileg kizárólagos (korlátozott) személyi és vagyoni jogokat biztosít az alkotások szerzői és jogosultjai részére.

 
A szerzői jog fogalma és tárgya

- A szellemi alkotások jogának elkülönült területe

- irodalom, művészet, tudomány területén,

- egyéni, eredeti alkotásokra ösztönzi a szerzőket.

- védi a létrehozott alkotásokat, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeit,

- egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők-felhasználók-széles közönség érdekei között.

 
Az iparjogvédelem definíciója és tárgya

- A szellemi alkotások jogának elkülönült területe,

- az iparjogvédelem és az ipari tulajdon tárgyait védi,

- műszaki alkotások létrehozását és értékesítését ösztönzi.

Ide értve: szabadalom, Know-how, ipari minta, védjegy, eredetmegjelölés, származási megjelölés

Tisztességtelen verseny elleni fellépés: a versenyjog területe.

Sui generis alkotások (nem Ptk, PUE, WIPO):
Félvezető áramkörök topográfiája – külön tv.
Új növényfajták –
Biotechnológiai találmányok – Szt. EK irányelv alapján

 A szellemi alkotások közös és eltérő vonásai

 A szellemi alkotások közös vonásai

- Kizárólagos jogot biztosítanak a jogosult (szerző/feltaláló) részére, a tulajdonjog jellegű negatív jogosultságok védik őket (harmadik személyek kötelezettek jogaik tiszteltben tartására) – jogi és gazd. monopólium.

- Személyiségi és vagyoni jogok megléte

- Az oltalom időben és térben korlátozott –

- Gazdaságilag jelentősek

- Nemzetközi együttműködés kiemelt fontosságú

Az iparjogvédelem és a szerzői jog eltérő sajátosságai

 

A szellemi alkotások jogviszonyai

Nem elegendő az abszolút és negatív tartalmú jogviszonyként kezelésük.

Kidolgozásuk és értékesítésük a kötelmi jog szabályai szerint relatívak

 Szellemi alkotás létrehozatala előtt

Szerződéses jogviszony – a létrehozásig tart.

A jogalkotó célja a létrehozás ösztönzése.

- létrehozandó mű megrendelése pl.: kiadói szerződés

- találmány kikísérletezése – pl.: kutatói szerződés

 Szellemi alkotás létrehozatalával

Abszolút szerkezetű jogviszony - monopólium

Az alkotás felhasználása, hasznosítása előtti állapot.

A jogokat állami elismerés, vagy lajstromozás biztosítja.

Az államilag elismert jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

Egy, vagy eszmei hányadok alapján megosztott jog

A védett, de fel nem használt szellemi alkotásra vonatkozó jog statikus.

 A szellemi alkotás létrehozatala után

A jogosult ténylegesen rendelkezik kizárólagos jogaival.

A szerzői alkotás, szabadalom védjegy, minta értékesítése, átruházása, felhasználási szerződés, licenciaszezősé, védjegyhasználati szerződés

2. Tétel
   A szellemi alkotásokra vonatkozó alapelvek. (52
   A szellemi alkotások és az új Ptk. ( 2:55§, valamint az ehhez kapcsolódó Ptk. magyaráza).
   Az iparjogvédelem Magna Chartája, a PUE. (
   A BUE.

 A szellemi alkotásokra vonatkozó alapelvek. (

A Ptk Általános elvei
Autonóm mozgástár
ésszerűség
tisztesség
együttműködés
a joggal való visszaélés tilalma

A szellemi alkotások speciális alapelvei
Hézagmentes oltalom
párhuzamos oltalom
kumulatív oltalom
korlátozott oltalom

 Hézagmentesség

Minden alkotás oltalomban részesül, ami

- jelentős szellemi munkát követel

- új, vagy eredeti alkotás.

 Párhuzamos oltalom

Párhuzamosan a szerzői jog és az iparjogvédelmi jogvédelem tárgyát is képezi az alkotás.

Pl: szlogen: szerzői jog és egyben védjegy is.

 Kumulatív oltalom

Az alkotás lehet egyszerre a szerzői jog és az iparjogvédelmi jogvédelem tárgya.

A porcelánminta lehet képző és iparművészeti alkotás, lehet védjegy, vagy formatervezési minta sis.

.Korlátoztott oltalom

Jogkorlátozó rendelkezések vonatkoznak a szellemi alkotásokra:

Szabadalmi oltalomra: kényszerengedély, előhasználati jog, továbbhasználati jog.

Szerzői oltalomra: jogkimerülés, szabad felhasználás joga, kötelező közös jogkezelés

 
A szellemi alkotások és az új Ptk.

Ptk. 2:55 E törvényt kell alkalmazni a hatálya alá tartozó olyan kérdésekben, amelyeket a szerzői jogról és az iparjogvédelemről rendelkező törvények nem szabályoznak

A Ptk a szellemi alkotások jogának háttérjogszabálya, amit nevesít:
iparjogvédelmi eszközök
Szerzői művek

A szellemi alkotások az azokat létrehozó személy személyiségének kivetülései, külvilági megnyilvánulásai.

A know-how = védett ismeret - az üzleti titok egy speciális fajtájaként kezeli a Ptk. (2:47)

Ezzel a hézagmentes oltalom megszűnik.

Az alkotások speciálisak:

- dolognak minősülő vagyontárgyakban jelennek meg.

- a dolog minősítésen túl személyiségi vetületei is vannak.

A tulajdonjogi és személyiségi jogok:

- az alkotó ember gondolati szabadsága – ugyanakkor a személyiségvédelemtől külön álló terület

- erős vagyoni jelleg is

Nem illenek a Ptk-ba:

- a jogterületet NK egyezmények, EU normák szabályozzák – külön törvényekben átláthatóbb a szabályozás

- nem csak polgári anyagi jog, hanem közjogi és eljárásjogi szabályok

 Az iparjogvédelem Magna Chartája, a PUE.

„Párizsi Uniós Egyezmény” - az ipari tulajdon ipari oltalmáról. 1883

Az egyezményt aláíró országok Uniót alkotnak az ipari tulajdonjog oltalmára.

Célja: nemzetközi együttműködés.

Az iparjogvédelmi intézményi rendszerek működési alapfeltételeinek biztosítása az, anyagi és eljárási jog egységesítése.

Alapelvek:
Az uniós államok törvényhozásának szabadsága
Szabadalmi hivatalok felállítása
az ipari tulajdontárgyának meghatározása
Nemzeti elbánás (egyenlő elbánás)

.Uniós elsőbbség
Az uniós államok törvényhozásának szabadsága

A jogi szabályozásokban az államok függetlenek.

Biz. rendelkezések kógensek – pl: védeni kell a feltalálók névfeltüntetésre vonatkozó jogait.

Biz. rendelkezések opcionálisak – az adott állam dönti el, bevezeti a jogintézményt pl: szabadalmi kényszerengedély

 Szabadalmi hivatalok felállítása

A tagállamok kötelesek szabadalmi (iparjogvéd.) hivatalt működtetni.

Szabadalmak, védjegyek, használati minták lajstromozása és közzététele.

Hivatalos szakmai lap kiadása.

 Az ipari tulajdon tárgyának meghatározása

A PUE meghatározza az ipari tulajdon tárgyait:
szabadalmak
használati minták
ipari minták
védjegyek
eredet megjelölések
származási jelzések
kereskedelmi nevek
védekezés a tisztességtelen verseny ellen

 Nemzeti (egyenlő) elbánás

Az unió hatálya alá tartozó külföldi, az iparjogvédelem terén a belföldivel azonos jogokat élvez - diszkrimináció tilalom.

 Uniós elsőbbség

Fikció:

PUE visszatolja a külföldi bejelentés napjának elsőbbségét az eredeti alapbejelentés megtételének napjára.

A PUE hatály alá tartozó személy/jogutóda, aki az Unió b.mely tagállamában szabályszerű bejelentést tesz, az elsőbbségi jogot élvez az ugyanolyan tárgyú bejelentés tételére.

Ha valaki azonos tárgyú bejelentést tesz (újdonságrontó):

- találmányoknál és használati mintáknál - 12 hónap

- védjegyek és ipari minták – 6 hónap

 

szabadalmak és védjegyek függetlensége

A különböző országokban

- ugyanarra megoldásra adott szabadalma

- ugyanarra a megjelölésre megadott védjegyek

jogi státusza teljesen független.

Pl: az Unió egyik országában törlik, a másik államban nem szűnik meg automatikusan

B3. tétel

A szerzői alkotás fogalma, tárgya, az alkotások fajtái. (.)
A szerzői alkotások különleges kategóriái: a szoftverek (. csak a fogalmak),
Az adatbázisok (ogalmak),
A filmek. (.csak a fogalmak)

 A szerzői alkotás fogalma, tárgya, az alkotások fajtái

A szerzői alkotás fogalma (Szjt 1999:7 törvény):

- a törvény védi az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat.

- az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása védelme alá tartozik.

- az egyéni, eredeti jellegű alkotás védelme nem függ az arra vonatkozó értékítélettől.

A szerzői alkotások tárgya

Nem a mű maga a jogvédelem tárgya, hanem a művel kapcsolatban a jogosultat illető jogok.

Szjt:

- fő területek, amikre a szellemi alkotások vonatkoznak

- műfajok, amikben a szerzői alkotás testet ölthet

- tárgyak, amik nem részesülhetnek szerzői jogi oltalomban

A szerzői alkotások fajtái

A jogvédelem megilleti a szerzők minden alkotását, függetlenül attól, hogy a Szjt említi, vagy sem, főbbek:
irodalmi művek (szép-, szak-, tudományos-)
nyilvánosan tartott beszéd
szoftver = számítógépi programalkotás és dokumentációja
színmű, zenés színmű, táncjáték, némajáték
zenemű szöveggel-anélkül
rádió és tv játék
filmalkotás és más audiovizuális mű – együtt: filmalkotások
rajzolás, festés, szobrászat, metszet, kőnyomás
térképmű
építészeti alkotás és terve, épületegyüttes
műszaki létesítmény
iparművészeti alkotás és terve
jelmez és díszletterv
ipari tervezőművészeti alkotás
gyűjteményes műnek minősülő adatbázis

 
Szoftverek

A szoftver fogalma: program, vagy utasítássorozat, a számítógépet meghatározott feladat végrehajtására készteti.

WIPO mintaszabályzat

Számítógépi program: utasítássorozat, a gép által olvasható hordozón rögzítve, és alkalmas arra, hogy az adatfeldolgozó gépet késztesse:

- művelet, feladat, eredmény - jelzésére, kivitelezésére, elérésére.

Programleírás: az eljárás teljes ábrázolása szóban, rajzban, egyéb módon (pl.: folyamatábra)

Elég részletes, hogy meghatározza a program forráskódját.

Kiegészítő dokumentáció: ami a program megértésére, használatának könnyítésére szolgál.

Szjt:

Szoftver: Számítógépes programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció. (operációs rendszer és felhasználó program is)

 Az adatbázisok jogvédelme

Az adatbázis fogalma (Szjt):

- önálló művek, adatok, egyéb tartalmi elemek

- valamely rendszer, vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye

- ami tartalmi elemeihez egyedileg hozzá lehet férni (számtech eszközzel/más módon).

A szomszédos jogi védelemhez nem szükséges, hogy eredeti legyen a tartalom – csak a ráfordítás.

Egyedi hozzáférhetőség: Az adatbázisban az elemeket egyenként és elemenként is tudjuk kezelni.

Pl. II. vh. csatái lista – adatbázis – töri könyvben – nem az, mert nem egyedileg hozzáférhető az adat, csak mind.

Az adatbázis működését biztosító indexáló szisztémát, lekérdezési rendszert is oltalom védi.

Az adatbázis, mint gyűjteményes mű szerzői jogi oltalom alatt áll.

Nem védett adatbázisok:

személyes telefonkönyv, házasságkötések nyilvántartása, éttermi foglalás, stb.

Az adatbázisok státuszai:Szerzői jogi és szomszédos jogi oltalom is illeti

- szerzői jogi oltalom illeti, ha:

Az adatbázis tartalmának összeválogatása, rendezése, szerkesztése egyéni és eredeti jellegű.

- szomszédos jogi oltalom illeti – az adatbázis jelentős ráfordítást igényel (megszerzés, ellenőrzés, stb)

 Csak szerzői jogi oltalom

- ha egyéni, eredeti jellegű, de nem igényel jelentős ráfordítást.

 A szoftver fogalma oltalom

- ha nincs szerzői jogi védelem alatt (nem egyéni és eredeti jellegű), de jelentős ráfordítás

 
Semmilyen jogi oltalom

- nem éri el a szerzői alkotás színvonalát, és előállítása jelentős ráfordítást nem igényelt.

 


A filmek

A filmalkotás fogalma:

Mű, ami

- meghatározott sorrendbe állított mozgóképek sorozata

- hanggal összekapcsolva, vagy hang nélkül,

- adathordozótól függetlenül.

Különösen: filmszínházi vetítésre készült játékfilm, tv film, reklám és dokumentumfilm, animációs és ismeretterjesztő film.

Filmtörvény (2004:2) nem film:

- hírműsor, szolgáltató magazinműsor, sportközvetítés, beszélgető műsor, reklámfilm, alkalmi videofelvétel (ballagás, esküvő), művészeti értéket nem képviselő felvétel (CCTV)

-> a reklám a Szjt sz. filmalkotás, de a Filmtv. szerint nem film.

A befejezett, kész film

A film végleges változata: a végső vágás (final cut).

Valamennyi filmalkotót a rendező képviseli, a producerrel szemben.

Kompromisszum születik a producer (anyagi érdek) és a rendező (művészeti értékek) között.

Megállapodhatnak, hogy a végső vágás a rendezőt illeti.

Több változat is lehet – ekkor sem kell alkalmazni a munkaviszonyban készült alkotás szabályait.

A film akkor befejezett, ha az előállítói ilyenként elfogadják.

Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg egyoldalúan.

A kész film megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye is szükséges.

DE a nem befejezett filmet is védi a szerzői jogi oltalom!

A film szerzői

Filmtv. sorolja fel.

A privilegizált szerző a rendező – képviseli a többi szerzőt:

- a film végső változata vonatkozásában

- a későbbi átdolgozás vonatkozásában.

A film szerzőségénél más szabályokat kell alkalmazni, mint a szerzőség ált. fogalma esetében.

szerzők a rendezőn kívül:

Operatőr, forgatókönyvíró, filmzene szerző, vágó, rendezőasszisztens, díszlet és jelmeztervező, figuratervező, dramaturg.

NEM szerző: technikai személyzet – világosító, sminkes, szervezési és gazdasági felt. – felvételvezető.

B4. tétel

A szerzői alkotások oltalomképessége. 
Kivételek a szerzői jogvédelem alól. 

 
A szerzői alkotások oltalomképessége.

A formai követelmények teljes hiánya jellemzi, nem feltétel:

- minősítés

- hivatalos eljárás lefolytatása

- lajstromozás

Szerzői jogi védelem alatt áll:

- irodalom, tudomány, művészet területén létrehozott

- egyedi, eredeti jellegű alkotás.

- a védelem nem függ minőségi, esztétikai jellemzőktől, a színvonalra vonatkozó értékítélettől.

A szerzői alkotás ismérvei:
az irodalom, tudomány, művészet területén létrehozott
a szerző szellemi tevékenységéből eredő alkotás
egyéni jelleg
eredetség

 
Az irodalom, tudomány, művészet területén létrehozott.

Az elhatárolás nem szigorú,  a műszaki létesítmények terveit is védi a Szjt.

 
A szerző szellemi tevékenységéből eredő alkotás

Értékelése szakkérdés.
A szerzőnek szellemi munkát kell kifejtenie – hiányában, vagy csak minimálissal nincs szerzői alkotás – a másolás sem az!
Az alkotás eredményének tárgyiasult formában meg kell jelennie

- az elkülöníthető részek is oltalmat élveznek – pl. építési terv fázisai, szoftver elkülöníthető szakaszai

A jogi oltalomnak nem feltétele a mű befejezettsége.

SZJSZT: az egyéni, eredeti jelleg fellelhető, ezért a be nem fejezettség nem akadály.

 
Egyéni jelleg

Megléte szakkérdés,

A gondolatot másoktól elhatárolható, egyéni módon kifejező mű.

Valamilyen formában visszatükrözi a szerző egyéni tulajdonságait, egyéni karakterét, SZUBJEKTIVITÁSÁT.

A filmötlet nem részesülhet jogi védelemben – valamely formában megtestesített gondolat kell, hogy legyen.

 
Eredetiség

Más művektől való önállóság, különlegesség, elhatárolhatóság.

A mű által okozott benyomás okozta megismételhetetlenség.

A műnek nem tartalmában, hanem kifejezésmódjában kell eredetinek lennie.

Pl. Robin Hood, Monte Christo filmek.

Szerzői jogi védelmet élvez a mű, ha az alkotó szellemi tevékenységéből eredő eredetiség jegyei felismerhetők.

A védelem nem függ a minőségi, esztétikai jellemzőktől, értékítélettől:

- sem a magas művészeti színvonal

- sem a pozitív esztétikai értékelés

- sem a társadalmilag elfogadott szervezet értékelése.

 
Kivételek a szerzői jogvédelem alól.

Olyan művek, amik megfelelnek a szerzői alkotások ismérveinek, de

- közérdekűségük miatt

- nem lehet rájuk szerzői jogot telepíteni.

Kivételek:
Hivatalos rendelkezések
Ötlet, elv, elgondolás, eljárás, módszer, matematikai művelet
Tények és napi hírek
A folklór kifejeződései

 
Hivatalos rendelkezések

Az állami és közhatalmi tevékenység során keletkezett iratok.

Jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, bírósági, hatósági határozatok.

Kötelező szabványok.

DE szerzői védelemben részesülhet:

- gyűjteményes műként, adattárként

- Az egyéni módon való válogatásuk, szerkesztésük.

 
Ötlet, elv, elgondolás, eljárás, módszer, matematikai művelet

Ötlet – az ötletadó nem szerző – tárgyiasulnia /testesülni kell valamilyen formában.

Amíg csak gondolatként létezik – nem élvez szerzői jogi oltalmat.

 
Tények és napi hírek.

SZJSZT – egy tény/ híranyag közlése melletti eredeti alkotói tevékenység pl szerkesztés teszi védetté a közleményt.

Szomszédos jogi védelem is illeti – a Szjt a rádió és TV szervezeteknek biztosítja a jogot, hogy műsoruk felhasználását engedélyezzék.

azt a teljesítményt, befektetést védik, amivel a műsor elkészült.

A műsornak része lehet a szerzői jog által NEM védett tény és híranyag.

 
A folklór kifejeződései

Néptánc, népdal, monda, népköltészeti alkotások. Nem indokolt, mert:

- szerzőjük ismeretlen

- közkinccsé váltak – nem telepíthető rá kizárólagos szerzői jog

- tájegységenként változik, nincs hiteles szövege.

NEM azonos a folklórelemekkel készült iparművész, népművész által készített alkotással!

ezeket a szerzői jogi védelem megilleti, attól, hogy népművészeti jelleg dominál benne.

Népművészeti ihletésű, egyéni, egyedi mű szerzőjét megilleti a szerzői jogi védelem.

DE: a dekoráció, ami híven követi a folklór jegyeit (másolás) NEM.

5. tétel
A szerző.
Több szerző-egy mű. ()
Származékos művek. )

-
A szerző. Több szerző-egy mű.

 

A szerző, mint természetes személy

Szjt: A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. azonos a mű alkotójával.

Csak természetes személy lehet szerző („aki” névmás).

 

A jogi személy szerzőségének kizártsága

jogi személy NEM lehet szerző.

A szerzői és vagyoni jogok jogosultja LEHET jogi személy, mint a szerző JOGUTÓDA

 

A szerző kilétének megállapítása

Szjt szubszidiárius vélelmei (egymás után jönnek,megdönthetőek):
Akit a művön megjelöltek
Önkéntes műnyilvántartásba vett személy
A közös jogkezelő által nyilvántartásba vett személy
A nyilvánosságra hozó.

 

Akit a művön megjelöltek

Szjt: a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

 
Önkéntes műnyilvántartásba vett személy

Ha név nincs feltüntetve

Az a szerző, aki a művet sajátjaként a szellemi Tulajdon Nemzeti hivatalánál

- nyilvántartásba vetette

- ezt közokirattal igazolja

- CSAK olyan alkotásnál lehetséges, amelynél az oltalomnak NEM feltétele a lajstromozás.

 


A közös jogkezelő által nyilvántartásba vett személy

Az a szerző, aki a közös jogkezelő szervezet által:

- közös jogkezelés alá eső művekről,

- a jogosultakról

fenntartott adatbázis alapján

teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni tudja szerzőségét.

 

Aki a művet először hozta nyilvánosságra

Ha név nélkül hozták nyilvánosságra, a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra

 

Felvett néven nyilvánosságra hozott művek

A szerző jogosult felvett néven is nyilvánosságra hozni alkotását.

Ha név nélkül hozták nyilvánosságra, a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra – tul.képp ő a szerző törvényes képviselője, akkor is el kell ismerni, ha közli, nem ő a szerző.

A felvett név más névviselési jogát nem sértheti.

Több szerző egy közös nevet is választhat.

A felvett név hatósági engedélyezést, nyilvántartásba vétele nem szükséges.

A névjog magában foglalja, hogy a szerző művét névtelenül jelentesse meg.

  

Több szerző – egy mű.

A szerzői jog védi azokat az alkotásokat, amelyet több személy (szerzőtársak) alkotott:
Közös művek
Összekapcsolt művek
Együttes művek
Gyűjteményes művek

+      Filmek – kivételes, hogy egy szerzője legyen.

 

Közös művek

Ha a mű részei nem használhatóak fel önállóan,

- a szerzői jog együttesen

- kétség esetén egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat.

Szerzői jog megsértése esetén b.melyik szerzőtárs önállóan felléphet.

Közös elhatározással készült mű ahol:

- az egyéni hozzájárulások egymást kiegészítik és erősítik

- az egyéni hozzájárulások NEM módosítják az alkotást >< származékos művek

Szétválaszthatatlan mű:

- Az alkotók ugyanazon a kifejezési anyagon dolgoznak.

- a szerzők közreműködésének eredménye külön-külön nem állapítható meg – több szobrász-egy szobor

Szerzőtársak

- ha az alkotók közösen létrehozott műve esetén a szerzők tevékenysége nem szétválasztható.

- Azonos jogok és kötelezettségek illetik őket.

- jogaik együtt keletkeznek és szűnnek meg.

A jogok és kötelezettsége minősége azonos, de MINŐSÉGE eltérő lehet.

A mértéket a szerzőtárs közreműködése határozza meg.

A szerzőtársak ezt az arányt előre is meghatározhatják, ha nem, akkor ez egyenlő lesz.

A szerzőtársak kötelezettsége a felhasználóval szemben egyetemleges.

 


Összekapcsolt művek

Az összekapcsolt mű részenként is önállóan felhasználható.

Pl: építészeti alkotásokon elhelyezett szobrok.

Az önálló, ált. kül. műtípusokhoz tartozó részek közös elhatározással történő, új minőséget képviselő egybefoglalása.

- A saját rész tekintetében - a szerzői jogok önállóan gyakorolhatóak.

- Az összekapcsolt, közös mű más művel való összekapcsolásához (kívülálló művel egyesítés) - az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szüksége - mintha közös tulajdont képeznének.

- főleg könnyűzene – dallam és szöveg összekapcsolása.

 


Együttes művek

Az egyes szerzők jogait nem lehet külön-külön meghatározni.

A szerzők hozzájárulásai úgy egyesülnek a műben, hogy nem lehet az egyes szerzőknek külön jogokat adni.

Pl: kisléptékű, nagy területet ábrázoló részletes térkép, többszörösen átdolgozott, javított szoftver.

A szerzők itt is természetes személyek, akik rendelkezési jogaa jogutódlással száll át:

- A mű létrehozását a szerzőkön kívüli szervezet szervezi és irányítja.

- Az együttesen létrehozott műre azt a gazdasági társaságot illeti a szerzői jog, amely

- kezdeményezésére és irányítására a művet létrehozták és

- ami azt saját nevében nyilvánosságra hozta.

 

Gyűjteményes művek

Ha a gyűjtemény tartalmának egyéni, eredeti jellegű az:

- összeválogatása

- elrendezése

- szerkesztése.

A védelem a gyűjteményes művet akkor is megilleti, ha egyes elemei nem részesülnek oltalomban:

- anekdota, képeslap, népdal, névsor, telefonkönyv.

A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme (szerkesztőit illető) NEM terjed ki a tartalmi elemekre.

A mű egyes részei külön védelemben részesülhetnek – pl novellagyűjtemény elemei

Eredeti és származékos alkotások szerzői

A mű minden olyan megváltoztatása, ami eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

Elsődleges szerzői alkotás – az első, kifejezés módjában eredeti mű

Másodlagos szerzői alkotás – az elsődleges mű átdolgozása.

A származékos / utánképzett mű fogalma

Más alkotásokból való építkezés.
Közvetett – a teljes örökségből merít ihletet
Közvetlen – meghatározott műből merít ihletet.

A származékos mű oltalmának feltételei:

Ezek a művek jogi védelmet kapnak, ha:
Az eredeti mű nem védett
Az eredeti mű védett

Mindkét eset vonatkozásában - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme kizárt kell legyen:
az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz=feldolgozáshoz, fordításához hozzájárult
az eredeti mű védelme lejárt

Az eredeti szerző nevét minden esetben fel kell tüntetni!

Átdolgozás = feldolgozás

- Az alapul fekvő műnek szerzői alkotásnak kell lennie

- Az átdolgozással önálló szerzői műnek kell létrejönni.

Az eredeti mű nem lényeges megváltoztatása azonban nem alapoz meg szerzői jogi védelmet!

Fordítás

Nyelvi – magyar-idegen és vissza

Számítógépi programfordítás – programnyelv.

A nyersfordítás nem származékos mű.

A műfordítás származékos mű.

Az átdolgozás elismerésének jogi problémái

Téma, vagy ötletfeldolgozás

Ez NEM származékos mű. az ötletszintű laza kapcsolat nem vezet szerzői jog sérelméhez.

Pl.: Egri csillagok – Summáját írom Eger várának.

Népmesét előadó nem válik szerzővé.

Ötletet nem védi a szerzői jog, mert nem tárgyiasult.

Jogellenes átdolgozás

Az eredeti szerző beleegyezése nélküli átdolgozás a szerzői jog bitorlása.

Az eredeti mű:

- eredeti kifejezési formájára épül

- eredeti lényegi elemeire épül.

Átdolgozás: regény>képregény; zenekari mű > kis együttessel előadás

Önálló szerzői alkotásként megálló átdolgozás:

- az átdolgozott alkotástól megjelenítési módjában teljesen eltér

- az alapul szolgáló műtől ilyenkor teljesen független és eredeti alkotásnak minősül.

pl: Három testőr filmfeldolgozások.

6. 

6. Tétel

A szerzői jog elsődleges és másodlagos jogosultjai. (

Munkaviszonyban létrehozott mű. (
A szerzői jog elsődleges és másodlagos jogosultjai

 
Elsődleges jogosult

Aki – csak természetes személy - azonnal jogosulttá válik:

- A mű létrehozásával

- A kapcsolódó jogi teljesítménnyel.

A jogosultak:

- akitől engedélyt kell kérni

- akinek szerzői díjat kell fizetni
Szerző – aki azonnal jogosulttá válik a mű és a kapcsolódó jogi teljesítmény létrehozásával
Együttes mű előállítója – az a Gt ami kezdeményezésére és irányítása alatt a művet létrehozták és a maga neve alatt nyilvánosságra hozta
Előadóművész   
Hangfelvétel előállító
Sugárzó rádió tv szervezet
Filmelőállító
Adatbázis előállító - Lásd S03 – adatbázisok státuszai

 
Másodlagos jogosultak

Lehetnek jogi személyek is:

- Akikre a szerzők vagyoni jogai nem a mű keletkezésekor szállnak át.

- Akik átruházás útján szerzik meg a szerzők vagyoni jogait.

A szerzők személyiségi jogai sohasem szállnak át!

Jogosultak:
Munkaviszonyban, más hasonló jogviszonyban létrehozott mű (lásd 2. pont)
Akik átruházással szerzik meg a filmalkotást, szoftvert, adatbankot, reklámot
A filmforgalmazó, aki a filmelőállítótól szerzi mega a szerzői felhasználási jogokat
Aki öröklés, jogutódlás révén lesz szerzői jogi jogosult
Az árva mű felhasználója – ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző műve – SZNTH adja ki neki az engedélyt, kérelemre, ha
Megtette az adott helyzetben elvárható intézkedéseket a szerző felkutatására, de nem járt sikerrel
A felhasználás mértékéhez és módjához igazodik az engedély díja.
Az engedély 5 évre szól, Mo területére, nem kizárólagos, nem átruházható.
További felhasználási engedély adására nem jogosít
A mű átdolgozására nem jogosít.

 Munkaviszonyban, vagy hasonló jogviszonyban létrehozott mű

A kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

Munkaviszonyban létrehozott mű.

Az alkalmazott munkaköri kötelezettsége a meghatározott szerzői mű munkafeladatként való létrehozása.

Hasonló jogviszonyban is – közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban is.

Tanulói, felsőoktatási hallgatói, kollégiumi tagsági jogviszonyban is.

 A munkaviszonyban alkotott mű átszállása

A szerzői jogokat jogutódként a munkáltató szerzi meg, ha munkaviszonyból ered a szerző kötelezettsége az előállításra.

Díjazás: egyensúly a szerzői érdek és a felhasználás között.

- A szerző személyhez fűződő jogai a szerzőt illetik - korlátozottan

- A vagyoni jogok teljes egészében a munkáltatót illetik.

 A személyiségi jogok korlátozása

- a mű átadását kell a nyilvánosságra hozatali engedélynek tekinteni

- a szerzői mű integritásának elve nem érvényesül teljes mértékben

- nem érvényesül a szerző visszavonási joga

 Névfeltüntetés mellőzése

- a visszavonási jog – nincs lehetősége a szerzőnek, csak neve mellőzését kérheti

- az integritás joga – nem illeti meg a szerzőt, csak neve mellőzését kérheti, ha -> a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, és azzal a szerző nem ért egyet.

 Díjazás

A szerzőt csak a munkabére illeti, külön díjazás nem.

A szerzőt díjazás akkor illeti (szerződéssel ez is kizárható), ha:

- A munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad

- a munkáltató a vagyoni jogait másra átruházza.

A MuT jogutódjára való átszálláshoz nem szükséges a szerző hozzájárulása.

B7. tétel
A szerzői alkotások forgalomképessége.A felhasználási szerződések általános szabályai

 

A szerzői alkotások forgalomképessége.

A szerzői jogviszony tartalma:

- a szerzőt megillető személyhez fűződő jogok

- vagyoni jogok

A korábbi Szjt. (1969:3) szigorú monista felfogása

Monista: A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai elválaszthatatlanok. Egyik sem elidegeníthető.

Dualista: a szerző személyiségi jogai elidegeníthetetlenek, a szerző vagyoni jogai forgalomképesek.

A hatályos Szjt. (1999:76) mérsékelt monista felfogása

A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve illetik:

- személyhez fűződő jogai

- vagyoni jogok összessége.

A szerzői vagyoni jogok meghatározott kivételekkel:

- másra nem szállhatnak át,

- azokról lemondani nem lehet.

= az összes szerzői jog (személyhez fűződő+vagyoni) egyszerre nem ruházható át.

A szerzői vagyoni jogok egészére vonatkozó átruházási tilalom

Magyar szerzői jog: a monista és a dualista felfogás pozitív elemeit ötvözi.

A vagyoni jogok átruházását és átszállását engedő kivételek:
adatbázis
film
munkaviszony keretében létrehozott alkotások
reklám – együttesen alkotott mű esetén
szoftver

A szerzői vagyoni jogok átszállása

Vélelem a szerzői jog átszállásáról:

Együttesen létrehozott mű:

A szerzők jogutóda az a természetes/jogi személy/jogi személyiséggel nem rend. szervezet, aki

- kezdeményezésére és irányítása alatt a művet létrehozták

- aki a művet saját nevében nyilvánosságra hozta

 
Munkaviszonykeretében létrehozott mű

A mű átadásával a vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg.

Eltérő megállapodásnak helye van!

 
Jogutódlás

A szerző jogutódja, illetve a szerzői jog más jogosultja esetében.

Öröklés

A szerző vagyoni jogai örökölhetők, a továbböröklésük is megengedett:

- törvényes öröklés tárgyát képezhetik

- özvegyi haszonélvezet tárgyát képezhetik

Halál esetére rendelkezni lehet a szerzői vagyoni jogokról.

- végrendelet, hagyomány (dologi és kötelmi)

- öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozás

A vagyoni jogokat öröklő személyek egymás javára rendelkezhetnek a szerzői vagyoni jogokról.

Az elhunyt személy műveivel kapcsolatban a közjegyző értesíti az érintett közös jogkezelő szervezetet (KJSZ).

A jogerős hagyatékátadó végzésből / bírósági ítéletből kap a KJSZ.

Kétség esetén: Artisjus.

Átruházás

Főszabály: nem ruházhatók át a vagyoni jogok.

A szerző vagyoni jogai – a törvényben meghatározott esetekben és kivételekkel átruházhatóak.
adatbázis
film
reklám – együttesen alkotott mű esetén
szoftver

Az átruházás díjköteles:

Az átruházási szerződésekre a felhasználási szerződésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

- teljesítés

- kellékszavatosság

- együttműködési kötelezettség

- bestseller klauzula

- életműszerződés tilalma

Felhasználási szerződések = Licencia szerződések

A transzfer általános, tömeges formája.

A szerzői mű felhasználására csak a szerző adhat engedélyt, díjazás fejében.

 
A felhasználási szerződések (FSZ) általános szabályai

A felhasználás fogalma, elemei

A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad műve felhasználására.

A felhasználó díjat köteles fizetni,

A felhasználói szerződés fogalma:

A szerző, vagy jogutóda

- védett szerzői mű érzékelhetővé tételére vonatkozó jogi felhatalmazást (licenc) ad.

- a jövőben létrehozandó művek esetén a rendelkezésre bocsátást vállalja.

A felhasználó

- díjfizetésre köteles

- rendszerint vállalja a mű felhasználását, bár erre nem kötelezett, csak jogosult.

A felhasználási szerződés létrejötte és írásba foglalása

Szerződési formák:

- megbízási szerződés

- opciós szerződés

- bizományi szerződés

- vállalkozási szerződés

- kereskedelmi ügynöki szerződés

A felhasználási szerződést írásba kell foglalni, kivételekkel

Minden FSZ-el kapcsolatos jognyilatkozatot írásba kell foglalni – különben semmis.

Kivételek:
napilapban, folyóiratban közzétételre kötött szerződés - újságcikk, fénykép
szoftver felhasználására kötött szerződés - a szoftver műpéldányának kereskedelmi forgalomban szerzése esetén
adatbázis felhasználására kötött szerződés – az adatbázis műpéldányának kereskedelmi forgalomban szerzése esetén

A felhasználási szerződések jellemző vonásai
Diszpozitivitás és kógencia
Kizárólagos, vagy nem kizárólagos
Együttműködési kötelezettség
A felhasználási engedély átruházási tilalma, átszállás
A felhasználási szerződés megszűnése
A felhasználási szerződés atipikus jellege

 
Diszpozitivitás és kógencia

A felek eltérhetnek a felhasználói szerződésre vonatkozó szabályoktól,

ha az Szjt, vagy jogszabály az eltérést nem tiltja.

Az Szjt és más jogszabályok kötelező rendelkezései nem kerülhetőek meg:

a szerző személyhez fűződő jogairól nem mondhat le
a szerző nem adhat meghatározatlan szám jövőbeni művének felhasználására engedélyt
nem köthető szóban felhasználói szerződés (kivételek fent)

 
Kizárólagos, vagy nem kizárólagos jelleg
Kizárólagos:

- a szerző/jogutóda nem adhat másnak engedélyt a mű felhasználására

                A szerzőt jogszavatosság terheli, hogy a felhasználó korlátlanul, és zavartalanul használhassa a művet.

- csak a felhasználó teheti meg, ami a felhasználáshoz szükséges.

                A felhasználási engedély korlátozható: területre, időtartamra, felhasználási módra, mértékre.

 NEM kizárólagos:

- a szerző más felhasználónak is engedélyt adhat a mű felhasználására

Az Szjt. EZT tekinti tipikusnak – ha nincs a szerződésben rendelkezés, ez a főszabály.

 Együttműködési kötelezettség

A szerzői mű létrehozása bizalmi kapcsolat.

A felhasználók kötődnek a tehetséges és megbízható szerzőhöz.

Előfordulhat, hogy a jövőben megírandó alkotást később gyengébb minőségűnek nyilvánítja a felhasználó.

Apróbb hiányok pótlása természetes.

HA a szerző a mű felhasználásához hozzájárult, ő maga köteles végrehajtani a felhasználáshoz:

- szükséges

- elengedhetetlen és

- mű lényegét nem érintő változtatásokat.

HA a szerző ezt elmulasztja, a változtatások elvégzésére a felhasználó jogosult – a szerző hozzájárulása nélkül.

 
A felhasználási engedély átruházási tilalma, átszállás

A szerző engedélye nélkül:

- A felhasználó főszabály szerint a felhasználási engedélyt harmadik személyre nem ruházhatja át.

- A felhasználó nem adhat harmadik személynek felhasználási engedélyt.

- Munkaviszonyban létrehozott alkotás – a MuT a jogszerző engedélyezi a további felhasználást is.

A felhasználót megillető felhasználási engedély átszáll a felhasználó jogutódjára – a szerző engedélye nélkül!

GSZ – kiválás – csak akkor, ha a kivált jogutód részére rendelkeztek arról!

 A felhasználási szerződés megszűnése

A jövőre nézve megszűnik:
A szerződésben meghat idő eltelt – pl 8 évre szóló kiadói szerződés
A szerződésben meghat körülmény bekövetkeztével – pl a felhasználás tárgytalanná válik
A védelmi idő elteltével
Felmondás
Elállás

Határozatlan időre kötött szerződés – a szerző élete és halálát követő év első napjától számított 70 év. (teljes)

9. tétel

A szerző személyhez fűződő jogai.

Szerzői jogi védelemhez – NEM szükséges:

- nyilvánosságra hozatal

- regisztráció

- hatósági bejelentés

SZellemiTulajdonNemzetiHivatal vezet önkéntes műnyilvántartást DE jogi védelmet nem az itteni regisztráció keletkeztet.

A tanúsítvány csak igazolás arról, hogy a mű a tanúsítvány kiállításának napján létezett.

Elegendő a mű LÉTREJÖTTE, máris kétféle jogosultságcsoport keletkezik:

- a szerző személyhez fűződő jogai

- a szerző vagyoni jogai

Alkotmány és Ptk.:  a személyeket védelem illeti meg a személyiségüket érő valamennyi sérelemmel szemben.

A szerző személye védettebb az általánosnál – speciális védelemre szorul, mert:

sajátságos módon a művével összefüggésben ki van téve a személyisége a jogsértéseknek.

A szerző személyhez fűződő jogai:
A mű nyilvánosságra hozatala
A visszavonás és további felhasználás tiltása
A szerzői minőség elismerése
A név feltüntetése
A mű egységének védelme (integritás)

Ezekről a jogoktól:

- a szerző nem mondhat le

- átruházni sem lehet őket

- nem szállhatnak át a szerző életében – élők között forgalomképtelen

További jogosultságok
A felhasználási szerződésben a felek rögzíthetik, hogy a szerző személyiségi jogainak védelmében a felhasználó is felléphet
A szerző személyhez fűződő jogai NEM örökölhetőek, a szerző halálával MEGSZŰNNEK.

                - a védelmi idő alatt a kegyeleti jogok formájában továbbélő jogok gyakorlása lehetséges

    Védelmükben felléphet:

                - a szerzői vagyoni jogok jogutóda (örököse)

                - a szellemi hagyaték gondozásával megbízott
A szerző emlékének megsértése esetén a védelmi idő UTÁN is felléphet

                - a szerzői vagyoni jogok jogutóda (örököse)

                - a szellemi hagyaték gondozásával megbízott

                - a közös jogkezelő szervezet (KJSZ)

- a szerzői érdek-képviseleti szervezet

Pl: A szerzőség elismerése, névfeltüntetés

A Ptk személyiségi jogi rendelkezései

Lehetséges, hogy szerzői jogi jogsértés nem történik, de a szerző személyiségi jogait megsértik:

Pl alkotói tevékenységével kapcs. megsértik a becsületét.

Ptk 2 könyv – A személyiségi jogok – a szerzői jogi és iparvédelmi törvények szubszidiárius szabálya a Ptk.

Az Szjt személyiségi jogi rendelkezései
A szerző előzetesen nem mondhat le felmondási jogáról - a jövőben alkotandó műre kötött felhasználási szerződésben.
A képzőművészeti alkotásoknál a mű felhasználója tűrni köteles, hogy a szerző alkotásához
hozzáférhessen, arról fényképet készíthessen.
HA egy festmény egy gyűjtő tulajdonában van, a szerző kiállítás céljából hozzáférhet – ha ez a gyűjtő méltányos érdekét nem sérti

 A mű nyilvánosságra hozatala

A szerző legfontosabb személyhez fűződő joga – eljusson-e a közönséghez az alkotás.

Az alkotás ekkor kilép a szerző rendelkezési köréből – meg nem határozott személyek is hozzáférhetnek.

A nyilvánosságra hozással a nyilvánosságra hozatali jog KIMERÜL.

NEM azonos a felhasználási engedéllyel!

Továbbra is szükséges a szerző engedélye, hogy máshol is megjelenjen.

A nyilvánosságra hozatal joghatásai

- a szabad felhasználás számára lehetőség nyílik – lásd később. pl: mailben elküldhetem a verset, amit olvastam.

- a jogszerűtlen felhasználásokra fel kell készülni

- az értékítéletekre, kritikákra fel kell készülni

- a védelmi idő kezdetét a nyilvánosságra hozatal pillanata jelenti:

                - ismeretlen szerző alkotásánál

                - együttesen létre hozott művek esetén

Munkaviszonyban létrehozott mű

A Munkáltatónak való átadás minősül a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak.

Erre a munkaszerződése kötelezi a szerzőt, ha megtagadja, az szerződésszegés.

A szerző halála után fellelt mű

Szjt.: úgy kell tekinteni, hogy azt a szerző nyilvánosságra akarta hozni.

A vélelem megdönthető:

- A szerző életében tehet tiltakozó nyilatkozatot

- Bizonyítható, hogy a tiltás volt az akarata

A mű lényeges tartamáról szóló előzetes tájékoztatás

A szerző engedélyéhez kötött - készülő, de nyilvánosságra még nem hozott műről.

A szerző dönthet, hogy az információ megadható-e a közönségnek.

Szjt.: ha a felhasználási szerződésben erről nem rendelkeztek, akkor a szerző az előzetes tájékoztatáshoz is hozzájárul

Oasis ügy:

Újságíró a mű lényeges tartamáról fotót közölt – magyar jog ez jogsértés.

Angol hülyék: nem jogsértés, mert nem a művet fotózta le, hanem az alapjául szolgáló kompozíciót. (WTF)

 
A visszavonás joga és a további felhasználás megtiltása

A szerzőnek alapos okból lehetősége van írásban:
Még nem nyilvánosságra hozott mű: a nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélyét visszavonhatja
A már nyilvánosságra hozott : a mű további, engedélyhez kötött felhasználását megtilthatja

Alapos ok: pl: világnézeti okokból nem vállalja a műben szereplő gondolatokat

Akire a szerző már átruházta a műre vonatkozó vagyoni jogait azok ellen nem léphet fel ezekkel!

 A visszavonás jogának korlátai.

A felhasználó az engedély megszerzése után komoly vagyoni lépéseket tehet – befektetés védelem indoka:

- a szerző alapos okból, írásban élhet csak a visszavonási joggal

Gyakorlatilag a biztatási kár egyik sajátos formája – a szerzőnek kártalanítási kötelezettsége keletkezik

A visszavonás jogszerű, de a felhasználót komoly károk érhetik!

 
Az eltiltáshoz való jog korlátai

Felhasználási engedélyt adott, és nyilvánosságra is hozták a művet.

A szerző a további, engedélyhez között felhasználást tilthatja már csak meg.

Munkaviszonyban létrehozott mű: az átadás a nyilvánosságra hozatali engedély, ha nem akarja a nevét adni hozzá, azt követelheti.

A felhasználást a visszavonás, eltiltás jogával nem akadályozhatja meg a szerző, de anonim maradhat.

 A szerzői minőség elismerése
Az alkotás teljes egészét magáénak tünteti fel a jogsértő.

Az önkéntes műnyilvántartás segíthet az igazolásban.

Plágium – Martialis – gyermekrablás

 
Más szerzői alkotása egyes részeinek feltüntetése a saját műben

Egyéni, eredeti jellegű gondolatok átemelése - forrásmegjelöléssel lehetséges.

El kel határolni:

- egy alkotás egyéni, eredeti elemeinek átvételét

- egy alkotás alapjául szolgáló ötlet megjelenítését, továbbgondolását.

 
Az ötlet szerzői jogilag NEM védett

Pl: sárkányról szóló mese nem sérti a Süsü a sárkány szerzői jogait.

Az ötlet új formában történő megvalósítása:

- ha a hasonlóság távoli – csak az ötletet használták fel – nem történik jogsértés

- ha a hasonlóság nagyfokú – az szolgai átvétel, vagy átdolgozás

- az engedély nélküli átdolgozás – akkor is, ha a későbbi szerző eredetit, egyénit ad a korábbi műhöz

Plágium:

- Az engedélynélküli szolgai átvétel, saját név alatt feltüntetve

Hasonlósági vizsgálat:
Csak az ötlet közös, de saját, eredeti alkotáselemekből felépült műről van szó
Átdolgozás, ami ugyan engedélyhez kötött, de mivel eredeti, így ezt is megilleti a védelem – a korábbi szerzővel meg elszámol (lásd később)
Szolgai átvétel, az ötlet szintjét meghaladó alkotáselemek engedély nélküli átvételével – ez jogsértés

 A szerzőség elvitatása

Polgári jogi következmények, és Btk. is – büntetett bitorlás.

 A név feltüntetése

Az alkotónak joga van, hogy a művén feltüntessék a nevét.

Részlet idézése, átvétele, át/feldolgozás, fordítás esetén is.

 Név nélkül vagy felvett néven

A szerzői jogok jogosultja ilyenkor a művet először nyilvánosságra hozó személy – a szerző fellépéséig.

Az Artisjus vezeti az ál- és művész neveket is.

 A szerzői minőség elismerése

Vélelem: ha egy művön megjelenik egy név, ő a szerző – a vélelem megdönthető.

 Összetéveszthető nevek

A Ptk 2:49 – megkülönböztető toldás/elhagyás kell.

A később érkező kell változtatást eszközöljön nevében.

 Más, létező személy neve alatti megjelenés

A szerző személyhez fűződő jogairól nem mondhat le.

DE megállapodhat másik személlyel, a névfeltüntetésben.

Pl. „önéletrajz” – más írta helyette „ghost-writer”

 
A mű egységének védelme (integritás)

Szjt.: a szerző személyhez fűződő jogát sérti a mű

- eltorzítása

- csonkítása

Ami a mű lényegi vonásait módosítja, ami a mű integritását sérti.

Az is, ha a művet méltatlan környezetbe helyezik (+ illegál film szemcsés, árnyékok a moziban)

Lineáris médiaszolgáltatás (Mttv)

A műsorszámot megszakító reklám nem sértheti indokolatlan mértékben a mű egységét.

30 percnél hosszabb filmalkotás 30 percenként szakítható meg =(kivéve: sorozat és doku)

HA valaki javító szándékkal módosít, attól az még JOGSÉRTŐ.

-  a szerző maga köteles az elengedhetetlen, nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő  hibákat kijavítani – ha nem tesz eleget/nem tud eleget tenni – a felhasználó maga javítja pl: könyvkiadó –elütéseket

Munkaviszonyban létrehozott mű

A munkáltató a művön változtatást eszközölhet.

A szerző csak neve mellőzését kérheti ebben az esetben.

A szerző halála

A jogutód már nem élhet a mű megváltoztatásának jogával.

DE a védelmi időn belül is:

- átdolgozhatja

- feldolgozására engedélyt adhat

Mert világosan elkülönült műről van szó, ami nem az eredeti alkotó gondolatait fejezi ki.

10. 
A szerző vagyoni jogai.

 
Felhasználás és engedélyezés
Díjazás
Tipikus felhasználási módok

 
Felhasználás és engedélyezés

Felhasználás: a mű érzékelhetővé tétele – ez a szerző kizárólagos jogosultsága.

Másnak engedélyt adhat rá.

Árva művek: az SZTNH ad rá engedélyt.

A használat: a mű érzékelése, NEM felhasználás.

A vételár kifizetése:

- szerzői jogi jogosítványokat nem keletkeztet.

- CSAK 1 műpéldányon keletkeztet tulajdonjogot.

A felhasználás és engedélyezés magába foglalja:
Kizárólagos jog a felhasználásra
A mű sajátos címének felhasználása
Arculatátvitel (merchandising)
Átruházás tilalma és kivételei
Jogosulatlan felhasználók elleni fellépés

 
A kizárólagos jog a mű bármely felhasználására

A szerző kizárólagos joga minden egyes felhasználás engedélyezése.

Egy műre vonatkozó, valamennyi önálló érzékelhetővé tétele esetén külön engedély szükséges.

Pl: magyar nyelvre fordításra engedély alapján NEM készíthet a műből színdarabot

De vannak kivételek – lásd a szerzői jog korlátait.

A felhasználási engedély vonatkozhat az egész műre, vagy részére.

A legtipikusabb felhasználási módok (érzékelhetővé tétel módjai):
anyagi felhasználás (műpéldány átaadás)
többszörözés
terjesztés
kiállítás
NEM anyagi felhasználás (műpéldány érzékelhetővé tétele)
nyilvános előadás
nyilvánossághoz közvetítés (sugárzás/másként)
továbbközvetítés
átdolgozás

Anyagi felhasználás: szükség van birtokbavehető dolog létrehozására, átadására. Pl: kottafüzetbe a dallam

NEM anyagi felhasználás: nincs szükség új műpéldány létrehozására – elég az érzékelhetővé tétel

 A mű sajátos címének felhasználása

Ha az alkotás címe nem rendelkezik eredetiséggel – más is felhasználhatja engedély nélkül. pl: szellemi alkotások joga c könyv.

Sajátos címek: eredetiséggel rendelkezik – engedély nélküli felhasználással előny kovácsolható.

Pl – mátrix újratöltve – soproni újratöltés; az újratöltés nem sajátos cím.

 Arculatátvitel (merchandising)

A mű másodlagos hasznosítása. A mű szereplői reklámcélokra kerülnek felhasználásra.

A jellegzetes karakter összefüggésbe hozza a művet a termékkel.

Szjt: A szerző jogosult a mű gazdasági hasznosítására.

 
Átruházás tilalma és kivételek.

A vagyoni jogok főszabály szerint nem átruházhatóak. Kivételek:

A vagyoni jogok örökölhetőek, halál esetén rendelkezni lehet velük.
Munkaviszonyban létrehozott mű a munkáltatóra, mint jogutódra száll át
Együttes művek – egy jogutód lesz a vagyoni jogok jogosultja.
A vagyoni jogok átruházhatóak:
adatbázis
megfilmesítési szerződés
reklám céljára megrendelt mű
szoftver

A szerző ezekben az esetekben a felhasználási engedélyezése mellett a teljes átruházás mellett is dönthet.

Semmis:

- ismeretlen felhasználási módra kötött átruházási szerződés

- meghatározatlan számú, jövőbeli műre kötött átruházási szerződés

A jogszerző:

- jogosulttá válik a további felhasználások engedélyezésére

 A jogosulatlan felhasználások elleni fellépés

A szerzőnek biztosított ez a jog.

A szerző követelheti a gazdagodás megtérítését, kártérítést, az elmaradt díjazás megfizetését

Jogosulatlan felhasználás:

- arra nem ad engedélyt a jogosult szerződéssel

- arra nem ad engedélyt a törvény

- az engedély megvan, de a jogosult túllépi jogosultságának határait.

A felhasználás jogszerűségét MINDIG a felhasználónak kell bizonyítania.

Pl: jogosulatlan többszörözés – nem használat, mert a letöltéssel a művet többszörözte engedély nélkül.

 
A díjazáshoz való jog

 
A mű felhasználására adott engedély fejében

Szjt:  szerző minden egyes felhasználásra adott engedély után jogdíjra jogosult.

Akkor is, ha

- a felhasználó nem profitál az engedélyezett felhasználásból.

- végül a megszerzett felhasználási jog ellenére nem kerül sor a mű felhasználására. (vélelem)

Ha nem állapodnak mega felek, a vélelem érvényesül.

Pl kiállításra elkérem a festményét – jogdíjat kell neki fizetni (amiről a szerző lemondhat.)

Akkor is, ha a kiállítás ingyenes, vagy ha később nem jön létre a kiállítás.

A jogdíj meghatározásának alapja
A felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányos jogdíj - eltérő rendelkezés hiányában.
Nyereséghez kötött jogdíj – a szerző jogdíjról valólemondó nyilatkozata is kell a szerződésbe, ha mégsem lenne nyereséges a felhasználás.
Fix díj – a vártnál nagyobb nyereség képződése esetén hátrány – bestseller klauzula.

Annak a bizonyítása, hogy nem kell a jogdíjat megfizetni a felhasználót terheli.

 
A mű azonosítható része, címe, jellegzetes karaktere kereskedelmi alkalmazása

A szerzőt ezek felhasználása esetén is díjazás illeti meg.

 
Engedélyezési jog nélküli díjigény

Nagyjogos felhasználás: a szerző közvetlenül érvényesíti érdekeit – felhasználási engedély+jogdíj             

Kisjogos felhasználás: már nyilvánosságra hozott mű esetén egy közös jogkezelő szerv érvényesíti a szerző érdekeit, mert a szerzőnek nincs rá lehetősége.  Pl: zeneszám benzinkúton

Engedélyezési jog nélküli (kisjogos) díjigény feltételei:
Már nyilvánosságra hozott irodalmi és zeneművek nyilvános előadása
Magáncélú másolatok (üreshordozó és reprográfiai jogdíj)
Egyidejű vezetékes továbbközvetítés
egyes műpéldányok nyilvános haszonkölcsönbe addása
egyes művek bérbeadása
követő jog

A szerző házassága alatt ezek a jogdíjak a közös vagyonba tartoznak.

 A mű gazdasági hasznosításának joga

A szerzőt illeti - merchandising