25.

25. Tétel

A know-how és az üzleti titok védelme. 

 A Know-how kettős természete
A know-how fogalma

Tényleges előnyt jelentő jogosultság, 2 formája van:
Tulajdonhoz hasonló, forgalomképes, de nem kizárólagosságot biztosító vagyoni értékű jog
Üzleti titokként kezelt, nem forgalomképes személyiségi jog.
A know-how tartalma

A legmagasabb színvonalú ismeretek – műszaki-tudományos ismeretek (titokban tartott találmány)

Jelentős vagyoni értéket képviselő gazdasági műszaki, szervezési ismeret (pl gépkocsi gyártás)

Jelentős szellemi tevékenységgel létrehozott nem műszaki jellegű ismeretet (pl bevált fogyókúra)

Rutintevékenységgel összegyűjthető rendszerezett és bizalmas információ (gyorskaja olajcsere interval)

A magas színvonalú Know-how-t iparjogvédelem tárgyaként bejelenthetik:

- szabadalmi oltalom alá

- használati mintaoltalom alá.

 A Know-how mint az iparjogvédelem tárgya
Fogalmak

A know-how felöleli: a legmagasabb szintű, közepes, valamint az alacsony újdonság tartalmú, titokban tartott ismereteket.
A Know-how ismérvei
Áruként értékesíthető vagyoni értékű ismeretek – a know-how-t a GSZ maga fejleszti ki, vagy ellenérték fejében jut hozzá – forgalomképessége lehetséges – a gazdasági forgalomban áruként jelentkezik.
Versenyelőny biztosítása
Titkosság – know-how védelem feltételes és relatív, attól függ, hogy titokban tartják-e.
Ptk:

A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a

- külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és

- még közkinccsé nem váltak.

- A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is.

 További szervezési és más ismeretek – nem csak műszaki információ, szervezési, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, adminisztratív tudásanyagot, tapasztalatot is magába foglal.

Francise szerződések – szervezési és értékesítési szerződés:

- teljes körű know-how átadás és

- védjegyhasználat

A know-how -ra NEM telepíthető kizárólagos jog, mert

- NEM sorolható be a szellemi alkotások egyik kategóriájába

- vállalati tudásanyagot foglal magába.

 
A know-how oltalom és az üzleti titokvédelem elhatárolása

A know-how: nem üzleti titok, mert forgalomképes, vagyoni értékű jog.

Az üzleti titok forgalomképtelen személyiségi jog.

Ha titkos a know-how az üzleti titok védelme kiterjed a know-how védelmére is (r.Ptk)

 
Know-how a titokvédelem körében
 Ptk. – üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, adat ami

- nyilvánosságra hozatala

- illetéktelenek általi megszerzése, felhasználása

- a jogosult jogszerű pü./gazdasági,/piaci érdekeit sértené/ veszélyeztetné

- amely titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

pl: Gt. ügyfélköre, energiaital összetétele.

 Új Ptk.: 2:47 § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]

(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó

- minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás,

- amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala

- a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné,

- feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül

- az azonosításra alkalmas módon rögzített,

- vagyoni értéket képviselő

- műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret = KH),

- ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra.

E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatásvizsgálata és elemzése útján

jutott hozzá.

(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki

- az üzleti titkot vagy a védett ismeretet

- harmadik személytől kereskedelmi forgalomban

- jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

1959-Ptk. „üzemi” és „üzleti” titok fogalmát tartalmazta, és mind a kettőt alapvetően a gazdasági tevékenységet végző személyt megillető titokkörének volt az egyik része, alfaja.

Vannak külön törvényben nevesített titkok, mint banktitok, értékpapírtitok, az üzleti titok, a Ptk. védelme ezeket is átfogja.

Üzleti titok esetében olyan adatról, tényről, információról vagy ezekből készült összeállításról van szó, amely gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, alapvetően nem ismert mások számára, és amelynek az illetéktelen általi megszerzése, vagy megismerése, vagy hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala sérti vagy sértheti a titokgazda gazdasági vagy piaci értékeit. A védett tárgyak körét a törvény gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adatok, információk és ismeretek körében húzza meg, de a titokgazda nem csak elsődlegesen gazdasági tevékenységet végző jogalany lehet, adott esetben alapítvány, egyesület, sőt költségvetési szerv is.

Know how védelme és szabályozása a Kódexben részben átalakult. Magyar kifejezése a <védett ismeret> elnevezést kapta, és a védelem a korábbi szabályzástól eltérően, amely a know-how szellemi alkotás jellegére épült a <védett ismeret> titok aspektusára tevődött át.

A know-how védelem átalakítása a TRIPS-egyezményhez történő igazodást mutatja.

A védett tárgy az olyan adat, információ, tény és ismeret, amelyet a titokgazda nem kíván nyilvánosságra hozni vagy mások számára elérhetővé tenni, mert

- számára vagyoni vagy más előnnyel bír, azzal

- a jogosulatlan felhasználó gazdasági, piaci vagy egyéb hátrányt okozhat.

A korábbi bírói gyakorlat szerint a puszta szakmai hozzáértés nem minősül védett ismeretnek /know-how/, így egy folyóirat szerkesztésére vonatkozó szakmai ismeretek összessége sem kapta meg a know-how védelmet (.). Ez a felfogás továbbra is helyes.

Egy franchise tárgyát képező parkolási rendszer elemeit, kapcsolódó műszaki-szervezési ismereteket, összetevőket, részleteit, leírását külön kézikönyv tartalmazta, így know-how védelmet a bíróság elismerte.

A védendő ismeretnek

-vagyoni értékkel kell rendelkeznie,

- ezen ismeretnek tárgyiasulnia kell, azaz adott személytől függetlenül is megismerhető formában rögzíteni, hogy mások számára is megismerhetővé és alkalmazhatóvá váljon, ezért a rögzítés a know-how védelem elengedhetetlen feltétele. Lehet olyan gyártási ismeret, amely nincs leírva, de ha leírása megtörténik, akkor titokban kell tartani.

Annyiban változott a szabály az 1959-es Ptk. védelméhez képest, hogy míg korábban bármely engedély nélküli hasznosítást tiltotta a törvény, addig az új kódex csak

-  a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon megvalósított szerzésre, hasznosításra, közlésre, nyilvánosságra hozatalra adja meg a védelmet.

A védelem alól kivételt képeznek azok a magatartások, ha

- a jogsértő jóhiszeműen, kereskedelmi forgalomban és ellenérték fejében szerezte a védett ismeretet.

Ha az értékesítő jogtalanul szerezte meg azt, amit kereskedelmi forgalomban értékesített, akkor a másodlagos jogszerzés legálisnak minősül, feltéve, hogy ezen személy jóhiszeműen járt el, azaz, hogy nem tudta és nem is tudhatta, hogy a kereskedő jogosulatlanul jutott hozzá. Ez a kivétel a nem tulajdonostól történő tulajdonszerzés mintájára a forgalom védelmét a titokgazda érdekével szemben előbbre helyezi.

 Külön probléma a védett ismeret körében a jogosultságok meghatározása. Ki ennek a vagyonnak, ismeretnek a jogosultja? Miként keletkezik ez a jogosultság?

Ez utóbbira viszonylag egyszerűnek tűnhet a válasz, amint a védett ismeret megalkotásra és rögzítésre kerül. - A védett ismeret jogosultja: a védelem tárgyát megalkotó, kifejlesztő, létrehozó személy, és ez alapvetően csak ember lehet szerintünk, hiszen a személy ezen képességét, a szellemi jószág alkotásra való képességének a konkrét eredményét védi a jog, a szellemi kreáció révén megalkotott újdonságot.

- De adott védett ismeret alapja lehet több személy által kreált védett ismeret, amely több ember, munka-csoport ezen tevékenysége, valamely egyéb jogi személyhez, vagy más jogalanyhoz kapcsolódik.

- Természetes személy, több személy és a gazdálkodás körét biztosító és megvalósító jogi személy jogai ekkor sajátosan keverednek, jogosulti együttesség keletkezhet. Erre a jogközösségre a tulajdonközösség szabályai alkalmazandók.

Nehezebb a kérdés a munkajogviszonyban alkotott know-how esetében, egyes vélemények szerint itt a munkajogi szabályok alkalmazásával a munkáltató a jogszerű és jogtulajdonos, nem a munkaválalló (Faludi 2013), szerintünk a munkajogi szabályozás elsődlegességét azért vizsgálni kell.

 A védett ismeret vagyoni jellegét és hasznosíthatóságát fejezi ki az új Kódex franchise szabálya [6:376. § (1) bekezdés], amely szerint a védett ismeret felhasználási, hasznosítási és használati jogosultságok révén franchise részét képezheti.

 A védett ismeret védelme körében fontos utalni arra, hogy az az új személyiségi jogi szankció, amely

- a jogsértéssel elért vagyoni előny megfizetését mondja ki a jogsértő számára,

jobban és gazdaságilag igazságosabban védi a know-how sérelemmel okozható károktól és vagyoni hátrányoktól, mint a korábbi szabályozásé.

 TRIPS egyezmény

A Know-how fogalmát megközelíti:

- a nyilvánosságra nem hozott ismeretek  - titkos információk

- az ismeretek titkosságuk következtében kereskedelmi értékkel rendelkeznek

- a titokban tartásuk érdekében a feljogosított személy ésszerű lépéseket tesz

 Versenytörvény

Üzleti titok minden olyan tény, információ, megoldás, vagy adat, ami titokban maradásához

- a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik

-a titokban tartás érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

- tilos üzleti titkot tisztességtelen módon

- felhasználni

- jogosulatlanul mással közölni

- nyilvánosságra hozni

- üzleti titok tisztességtelen megszerzése az is, ha a titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, vagy vele bizalmi kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

- Bizalmi viszony: munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, tagsági viszony, és az üzleti kapcsolat, úgymint: tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel – akkor is, ha nincs szerződéskötés!

 A know-how fajtái
Maradandóan rögzített / nem rögzített KH
Műszaki / Nem műszaki KH
önálló KH / más jogokkal kapcsolódó KH
áruhoz kapcs KH / szolgáltatásokhoz kapcs KH
komplex formában értékesített KH