1. Tétel
   A szellemi alkotások alkotmányos, tulajdonjogi és személyiségi jogi védelme.
   )A szellemi alkotások fogalma és területei. 

 A szellemi alkotások alkotmányos, tulajdonjogi és személyiségi jogi védelme.

 A szellemi alkotások joga és az alkotmányos alapjogok

1948 ENSZ – Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata:

A szerzői jog alapvető emberi jog.
Alkotmány:

EJENY-re alapozta a SZJ védelmét

Az MN tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

A szellemi alkotások létrehozásáról szóló rendelkezések a Ptk-ba kerültek, mint az alapvető emberi és személyiségi jog garanciái
Alaptörvény

- Az AT biztosítja a tudományos kutatás és a művészeti élet szabadságát.

Az állam törekszik az új műszaki megoldások és a tudomány eredményeinek alkalmazására.

- Művészeti élet szabadsága – a művészi alkotómunka szabadsága, a művész korlátozásoktól mentes önkifejezése.

A műalkotás nyilvánosság elé tárása, terjesztési szabadság, szabad anyagi támogatás.

- Tudományos kutatás szabadsága – alkotó-kreatív, műszaki tudományos vívmányok létrehozása és biztosítása.

A tudomány eredményei számára iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalom

- A művészeti-tudományos tevékenység, innováció állami támogatása:

                - a tudományos kutatások iránya, kutatási témák megválasztása

- innováció pénzügyi támogatása (GDP 3% kellene)

                - információs és tudástársadalom igényeinek kielégítése

 
A szellemi alkotások jogának kettős kötődése – tulajdon és személyiségi jog

 
szellemi tulajdon, mint tulajdonhoz való jog

A gazdasági forgalom követeli meg a tulajdonként való kezelést.

A szellemi tulajdon:

- eszmei javakon áll fenn

- elvont kategória, sokszor nem konkretizálható jogosultságot jelent

Pl: nem dologi értelemben vett tulajdon a számítógép memóriájában, háttértárában létező alkotás

- a rendelkezési jog átadása nem az alkotás tényleges átadásával történik meg pl jövőben elkészítendő mű esetén, hanem pl felhasználási szerződéssel

- dologiasítás, materializáció – lajstromozással (iparjogvédelem), felhasználási szerződés (szerzői jog)

- a szellemi alkotások árukként jelennek meg, pl.: szabadalmazott gyógyszer, új könyv, könnyűzenei CD, film DVD

EU – kivételként engedi, hogy a szellemi tulajdonjogok export/importkorlátozásúak legyenek.

1789 – Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata – a szellemi tulajdon általános polgári jogi kategóriáját létrehozta.

A felfedezésre, a találmányra a feltalálónak teljes és oszthatatlan használati jogot bizt. a törvény, meghatározott időtartamra.

 
Szellemi alkotások és személyiségi jogok

Szellemi alkotások védelmének paradoxona:

- a szerző elidegeníthetetlen személyiségi jogait

- a szerző forgalomképes vagyoni jogait

együttesen áruként értékeli.

A személyiségi jogok a szellemi alkotásokban kül. Intenzitással jelennek meg:
Erősek: szerzői jogról, nevesített iparjogvédelmi tárgy esetén – a szerző/feltaláló egyben a jogosult is.
Gyengébb: szolgálati/alkalmazotti találmányok, munkaviszonyban létrehozott szerzői alkotások
Formális: számítógéppel létrehozott szerzői alkotás, együttes mű, reklám, know-how
Nem értelmezhető: védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név kivéve: a jogosult nevével azonos pl Zwack, Pick.

A szellemi alkotások kettős irányú jogvédelme:
védett az alkotás folyamata
védett az alkotási folyamat eredménye, a mű

A jogaiban sértett választhat, hogy kér jogvédelmet:

- Ptk / külön jogszabály alapján pl: Védjegytörvény

A szellemi alkotásokhoz való jog:

- abszolút szerkezetű

- negatív taralmú, tulajdonhoz hasonló, azzal analóg jog.

AB: a tulajdonhoz hasonlóan, alkotmányosan védett jog, ami szélesebb körű, mint a tulajdonvédelem

 A szellemi alkotások fogalma és területei.

 A szellemi alkotások jogviszonyai

 
A szellemi alkotások jogának definíciója

A szellemi alkotások joga

- a polgári jog viszonylag önálló területe

- tárgyainak védelme személyes alkotómunkán alapul, azt ösztönzi

- a szerzői és iparjogvédelmet is magába foglalja

- kiemelkedő gazdasági jelentőség

- elvileg kizárólagos (korlátozott) személyi és vagyoni jogokat biztosít az alkotások szerzői és jogosultjai részére.

 
A szerzői jog fogalma és tárgya

- A szellemi alkotások jogának elkülönült területe

- irodalom, művészet, tudomány területén,

- egyéni, eredeti alkotásokra ösztönzi a szerzőket.

- védi a létrehozott alkotásokat, a nemzeti és egyetemes kultúra értékeit,

- egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők-felhasználók-széles közönség érdekei között.

 
Az iparjogvédelem definíciója és tárgya

- A szellemi alkotások jogának elkülönült területe,

- az iparjogvédelem és az ipari tulajdon tárgyait védi,

- műszaki alkotások létrehozását és értékesítését ösztönzi.

Ide értve: szabadalom, Know-how, ipari minta, védjegy, eredetmegjelölés, származási megjelölés

Tisztességtelen verseny elleni fellépés: a versenyjog területe.

Sui generis alkotások (nem Ptk, PUE, WIPO):
Félvezető áramkörök topográfiája – külön tv.
Új növényfajták –
Biotechnológiai találmányok – Szt. EK irányelv alapján

 A szellemi alkotások közös és eltérő vonásai

 A szellemi alkotások közös vonásai

- Kizárólagos jogot biztosítanak a jogosult (szerző/feltaláló) részére, a tulajdonjog jellegű negatív jogosultságok védik őket (harmadik személyek kötelezettek jogaik tiszteltben tartására) – jogi és gazd. monopólium.

- Személyiségi és vagyoni jogok megléte

- Az oltalom időben és térben korlátozott –

- Gazdaságilag jelentősek

- Nemzetközi együttműködés kiemelt fontosságú

Az iparjogvédelem és a szerzői jog eltérő sajátosságai

 

A szellemi alkotások jogviszonyai

Nem elegendő az abszolút és negatív tartalmú jogviszonyként kezelésük.

Kidolgozásuk és értékesítésük a kötelmi jog szabályai szerint relatívak

 Szellemi alkotás létrehozatala előtt

Szerződéses jogviszony – a létrehozásig tart.

A jogalkotó célja a létrehozás ösztönzése.

- létrehozandó mű megrendelése pl.: kiadói szerződés

- találmány kikísérletezése – pl.: kutatói szerződés

 Szellemi alkotás létrehozatalával

Abszolút szerkezetű jogviszony - monopólium

Az alkotás felhasználása, hasznosítása előtti állapot.

A jogokat állami elismerés, vagy lajstromozás biztosítja.

Az államilag elismert jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani.

Egy, vagy eszmei hányadok alapján megosztott jog

A védett, de fel nem használt szellemi alkotásra vonatkozó jog statikus.

 A szellemi alkotás létrehozatala után

A jogosult ténylegesen rendelkezik kizárólagos jogaival.

A szerzői alkotás, szabadalom védjegy, minta értékesítése, átruházása, felhasználási szerződés, licenciaszezősé, védjegyhasználati szerződés