5. tétel
A szerző.
Több szerző-egy mű. ()
Származékos művek. )

-
A szerző. Több szerző-egy mű.

 

A szerző, mint természetes személy

Szjt: A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. azonos a mű alkotójával.

Csak természetes személy lehet szerző („aki” névmás).

 

A jogi személy szerzőségének kizártsága

jogi személy NEM lehet szerző.

A szerzői és vagyoni jogok jogosultja LEHET jogi személy, mint a szerző JOGUTÓDA

 

A szerző kilétének megállapítása

Szjt szubszidiárius vélelmei (egymás után jönnek,megdönthetőek):
Akit a művön megjelöltek
Önkéntes műnyilvántartásba vett személy
A közös jogkezelő által nyilvántartásba vett személy
A nyilvánosságra hozó.

 

Akit a művön megjelöltek

Szjt: a szerzőt megilleti a jog, hogy művén és művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.

 
Önkéntes műnyilvántartásba vett személy

Ha név nincs feltüntetve

Az a szerző, aki a művet sajátjaként a szellemi Tulajdon Nemzeti hivatalánál

- nyilvántartásba vetette

- ezt közokirattal igazolja

- CSAK olyan alkotásnál lehetséges, amelynél az oltalomnak NEM feltétele a lajstromozás.

 


A közös jogkezelő által nyilvántartásba vett személy

Az a szerző, aki a közös jogkezelő szervezet által:

- közös jogkezelés alá eső művekről,

- a jogosultakról

fenntartott adatbázis alapján

teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni tudja szerzőségét.

 

Aki a művet először hozta nyilvánosságra

Ha név nélkül hozták nyilvánosságra, a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra

 

Felvett néven nyilvánosságra hozott művek

A szerző jogosult felvett néven is nyilvánosságra hozni alkotását.

Ha név nélkül hozták nyilvánosságra, a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra – tul.képp ő a szerző törvényes képviselője, akkor is el kell ismerni, ha közli, nem ő a szerző.

A felvett név más névviselési jogát nem sértheti.

Több szerző egy közös nevet is választhat.

A felvett név hatósági engedélyezést, nyilvántartásba vétele nem szükséges.

A névjog magában foglalja, hogy a szerző művét névtelenül jelentesse meg.

  

Több szerző – egy mű.

A szerzői jog védi azokat az alkotásokat, amelyet több személy (szerzőtársak) alkotott:
Közös művek
Összekapcsolt művek
Együttes művek
Gyűjteményes művek

+      Filmek – kivételes, hogy egy szerzője legyen.

 

Közös művek

Ha a mű részei nem használhatóak fel önállóan,

- a szerzői jog együttesen

- kétség esetén egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat.

Szerzői jog megsértése esetén b.melyik szerzőtárs önállóan felléphet.

Közös elhatározással készült mű ahol:

- az egyéni hozzájárulások egymást kiegészítik és erősítik

- az egyéni hozzájárulások NEM módosítják az alkotást >< származékos művek

Szétválaszthatatlan mű:

- Az alkotók ugyanazon a kifejezési anyagon dolgoznak.

- a szerzők közreműködésének eredménye külön-külön nem állapítható meg – több szobrász-egy szobor

Szerzőtársak

- ha az alkotók közösen létrehozott műve esetén a szerzők tevékenysége nem szétválasztható.

- Azonos jogok és kötelezettségek illetik őket.

- jogaik együtt keletkeznek és szűnnek meg.

A jogok és kötelezettsége minősége azonos, de MINŐSÉGE eltérő lehet.

A mértéket a szerzőtárs közreműködése határozza meg.

A szerzőtársak ezt az arányt előre is meghatározhatják, ha nem, akkor ez egyenlő lesz.

A szerzőtársak kötelezettsége a felhasználóval szemben egyetemleges.

 


Összekapcsolt művek

Az összekapcsolt mű részenként is önállóan felhasználható.

Pl: építészeti alkotásokon elhelyezett szobrok.

Az önálló, ált. kül. műtípusokhoz tartozó részek közös elhatározással történő, új minőséget képviselő egybefoglalása.

- A saját rész tekintetében - a szerzői jogok önállóan gyakorolhatóak.

- Az összekapcsolt, közös mű más művel való összekapcsolásához (kívülálló művel egyesítés) - az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szüksége - mintha közös tulajdont képeznének.

- főleg könnyűzene – dallam és szöveg összekapcsolása.

 


Együttes művek

Az egyes szerzők jogait nem lehet külön-külön meghatározni.

A szerzők hozzájárulásai úgy egyesülnek a műben, hogy nem lehet az egyes szerzőknek külön jogokat adni.

Pl: kisléptékű, nagy területet ábrázoló részletes térkép, többszörösen átdolgozott, javított szoftver.

A szerzők itt is természetes személyek, akik rendelkezési jogaa jogutódlással száll át:

- A mű létrehozását a szerzőkön kívüli szervezet szervezi és irányítja.

- Az együttesen létrehozott műre azt a gazdasági társaságot illeti a szerzői jog, amely

- kezdeményezésére és irányítására a művet létrehozták és

- ami azt saját nevében nyilvánosságra hozta.

 

Gyűjteményes művek

Ha a gyűjtemény tartalmának egyéni, eredeti jellegű az:

- összeválogatása

- elrendezése

- szerkesztése.

A védelem a gyűjteményes művet akkor is megilleti, ha egyes elemei nem részesülnek oltalomban:

- anekdota, képeslap, népdal, névsor, telefonkönyv.

A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme (szerkesztőit illető) NEM terjed ki a tartalmi elemekre.

A mű egyes részei külön védelemben részesülhetnek – pl novellagyűjtemény elemei

Eredeti és származékos alkotások szerzői

A mű minden olyan megváltoztatása, ami eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

Elsődleges szerzői alkotás – az első, kifejezés módjában eredeti mű

Másodlagos szerzői alkotás – az elsődleges mű átdolgozása.

A származékos / utánképzett mű fogalma

Más alkotásokból való építkezés.
Közvetett – a teljes örökségből merít ihletet
Közvetlen – meghatározott műből merít ihletet.

A származékos mű oltalmának feltételei:

Ezek a művek jogi védelmet kapnak, ha:
Az eredeti mű nem védett
Az eredeti mű védett

Mindkét eset vonatkozásában - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme kizárt kell legyen:
az eredeti mű szerzője az átdolgozáshoz=feldolgozáshoz, fordításához hozzájárult
az eredeti mű védelme lejárt

Az eredeti szerző nevét minden esetben fel kell tüntetni!

Átdolgozás = feldolgozás

- Az alapul fekvő műnek szerzői alkotásnak kell lennie

- Az átdolgozással önálló szerzői műnek kell létrejönni.

Az eredeti mű nem lényeges megváltoztatása azonban nem alapoz meg szerzői jogi védelmet!

Fordítás

Nyelvi – magyar-idegen és vissza

Számítógépi programfordítás – programnyelv.

A nyersfordítás nem származékos mű.

A műfordítás származékos mű.

Az átdolgozás elismerésének jogi problémái

Téma, vagy ötletfeldolgozás

Ez NEM származékos mű. az ötletszintű laza kapcsolat nem vezet szerzői jog sérelméhez.

Pl.: Egri csillagok – Summáját írom Eger várának.

Népmesét előadó nem válik szerzővé.

Ötletet nem védi a szerzői jog, mert nem tárgyiasult.

Jogellenes átdolgozás

Az eredeti szerző beleegyezése nélküli átdolgozás a szerzői jog bitorlása.

Az eredeti mű:

- eredeti kifejezési formájára épül

- eredeti lényegi elemeire épül.

Átdolgozás: regény>képregény; zenekari mű > kis együttessel előadás

Önálló szerzői alkotásként megálló átdolgozás:

- az átdolgozott alkotástól megjelenítési módjában teljesen eltér

- az alapul szolgáló műtől ilyenkor teljesen független és eredeti alkotásnak minősül.

pl: Három testőr filmfeldolgozások.