26.
- Tétel
A földrajzi árujelzők és a boreredet védelme
A földrajzi árujelzők
Az oltalom tárgya
Széles körű támogatottság
A közvélemény őszinte érdeklődését és támogatását élvezik a magyar nemzeti sajátosságok
Nem biztosítanak kizárólagos oltalmat és lajstromozást, de jelentős szerep a védendő termékek feltárásában és a jogvédelem előkészítésében:
Hungaricumok – védelmükről OGY határozat
Sajátos magyar termékek, kiemelkedő tulajdonságuk a nemzeti jelleg.
Sajátos magyar ismérvek – természeti adottság, őshonosság, termelési-tenyésztési hagyományok miatt.
Nyers és feldolgozott élelmiszerek, népmesék, zenei alkotások, kézművesség termékei:
- Gyulai kolbász, Tönkölybúza
- Badacsonyi kéknyelű, Tokaji aszú
- Furmint, Királyleányka, Juhfark
- Parádi ásványvíz
- szatmári szilvapálinka, diópálinka
Hagyományok- ízek-régiók
Fr. kezdeményezés, Euroterroirs program
A lajstromozott megjelölések civil társadalmi háttere.
Nyer és feldolgozott élelmiszerek oltalma.
Vecsési káposzta, Debreceni mézes sütemény és még 300 másik
Az eredetmegjelölések kizárólagos oltalma, lajstromozása
Jogforrások szerint
Védjegytörvény – földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a ker. forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredetmegjelölés:
Makó (hagyma), Szatmár (szilvapálinka), Mo-n, mint eredetmegjelölés és földrajzi jelzés
Lisszaboni megállapodás – Kalocsa, Szeged (őrölt paprika), Csaba, Gyula (hentesáru) – magyar eredetmegjelölés
Európai eredetmegjelölés – mg termékek és élelmiszerek –Hajúsági torma, szegedi szalámi
Európai földrajzi jelzés – budapesti téliszalámi
Európai Közösség borpiaci rendtartása – 34 eredetmegjelölés, 13 földrajzi jelzés – Egri bikavér, Tokaji édes szamorodni, Eger, Villány
A földrajzi jelzés fogalma
Táj, helység, kivételesen országnév, e földrajzi helyen termelt/feldolgozott/előállított termék megjelölésére,
- aminek különleges minősége, hírneve, egyéb jellemzője
- lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
Az eredetmegjelölés fogalma
Táj, helység, kivételesen országnév, az e helyről származótermelt/feldolgozott/előállított termék megjelölésére,
- aminek különleges minősége, hírneve, egyéb jellemzője:
- kizárólag vagy lényegében:
- az adott földrajzi környezet
- az adott földrajzi környezetre jellemző természeti/emberi tényezők következménye.
A földrajzi árujelzők oltalmának speciális vonásai
Agrártermékekre vonatkoznak – kivételesen manufakturális, kézműipari termékre
Kollektív jogosultságot biztosítanak
Időben NEM korlátozottak.
Nem forgalomképesek – nem átruházható, használati engedély nem adható – NEM lehetséges a földrajzi terület átadása, a több 100 éves tapasztalat átadásra fizikai, vagy jogi lehetőség.
Nem áll mögöttük személyiségi jog, csak a vagyoni jogok védelmére kerülhet sor.
A földrajzi árujelzők fajtái
Földrajzi árujelzők gyűjtőfogalma, benne foglaltatik:
Eredetmegjelölés – a legmagasabb szintű kat.
Földrajzi jelzés – funkcionális kapcsolat a származási hely és a termékminőség között, gyengébb, mint az eredetmegjelölés:
- nem a legjobb minőségű agrártermékek
- a termék minősége nem kizárólag a földrajzi környezetnek tulajdonítható
- a termelés helyének nem kell egybeesni a feldolgozás, előállítás helyével – az eredetmegjelölésnél igen
- a természeti és emberi tényezők szerepe kisebb, mint az eredetmegjelölésnél.
Hagyományos megjelölések – borok és égetett szeszek esetén gyakori pl Szamorodni, késői szüretelésű
Származási jelzés – a termék valódi származási helyét jelzi
A termék minősége és a földrajzi hely között nincs funkcionális összefüggés.
Csak mint információ jelentős: pl vecsési paprika, monori dió
A földrajzi árujelzők típusai
Szavak, összetett szavak: Herendi Porcelán
Országnév: Pannónia, Magyarország
Borra vonatkozó földrajzi jelzők:
Régiónév – Tokaj-Hegyalja, Dél-Dunántúl
Bortermőhely - Badacsony
Dűlő – Megyer, Disznókő
Szőlőbirtok – Dessewffy, Royal-Palatinus
Kastély – Bélapáti kastélyborok
Egyéb – folyó, völgy, stb.
Az oltalom feltételei
Oltalom
A földrajzi jelzőt a Védjegytörvény szerint oltalomban kell részesíteni:
földrajzi jelzésnek, eredetmegjelölésnek ismerhető el
a bejelentése megfelel a Védjegytörvény feltételeinek
nincs kizárva az oltalomból
Kizárások a földrajzi árujelzők oltalmából
A földrajzi jelző a termék szokásos elnevezésévé vált.
Pl: debreceni húskészítmény
Akkor is, ha ténylegesen a feltüntetett földrajzi helyről származik debreceni a debreceni.
A korábbi földrajzi jelzővel azonos földrajzi árujelzők kizártak az azonos, vagy hasonlótermékek esetén.
Eger foglalt a borokra, akkor pálinkára nem lehet felhasználni
HA a védjegy ismertsége, jóhírneve a piacon tartósan jelen van, és használata a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
Ha a földrajzi árujelző korábbi oltalom alatt álló állat, vagy növényfajta nevével ütközik, és emiatt alkalmas a fogyasztók megtévesztésére
Formai előírások
SZTNH földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos ügyei:
Földrajzi árujelző lajstromozása
Az oltalom törlése, megszűnés megállapítása
Nyilvántartás
Hatósági tájékoztatás
Közösségi és nemzetközi lajstromozás hivatalra delegált ügyei
Boreredet védelme
Tokaj eredetmegjelölés illegális használat
A tokaji szőlővesszők átültetésével több országban is próbálkoztak – úgy vélték, jogosan használják a Tokaj nevet.
Australian Tokay, Israel Tokay, Tokajec Tokaj, California Tokay, stb.
A magyar és az európai eredetmegjelölést az állam fenn kívánja tartani.
Problémák a Tokaj és a Tokaji bor megjelöléssel
Fajtanévvé válás USA és Ausztrália területén
American Tokay, California Tokay, Australian Tokay.
2006 - EU ezért USA-val és Ausztráliával megállapodásban a Tokaj megjelölést fenntartotta Európát megilletőként.
2009 - a második EU-Ausztrália Megállapodás – Tokay még 10 évig engedélyezett, mert a korábbi, 1994-es megállapodásban még nem szerepelt a Tokaj név, ennyi felkészülési időt kaptak az Ausztrálok.
Megtévesztő használat Európában
1993 - Mo. és az EU közötti megállapodás – a Tokaji minden változata, mint magyar megjelölés részesül oltalomban.
A francia és az olasz állam lemondott, 2006. határidős kifutással.
A Tokajszké Vino megjelölés tömeges használata (szlovák)
1908 – kibővítették a borrégiót – Kistoronya, Újhely, Szöllöske - ezt elcsatolták a csehszlovákokhoz.
Kommunizmus – Mo. minden, a Csehszlovák borvidéken termelt szőlőt felvásárolni volt köteles.
1968 – Csehszlovákia a Lisszaboni Megállapodásban oltalom alá helyeztette a Tokaj megjelölést.
Ezt Mo. nem ismerte el.
1970 – Mo. levédeti a Tokaj, Tokay, Tokayer elnevezéseket.
KGST – volt terv egyezményre, de a pilzeni sör és a tokaji bor vitája miatt nem sikerült.
Az EU boreredetvédelmi rendszere
A Tokaj és a Tokaji megjelölést Mo. javára boreredet-megjelölés védi.
De szlovákok is bejelentették
