- tétel
A szerző személyhez fűződő jogai.
Szerzői jogi védelemhez – NEM szükséges:
- nyilvánosságra hozatal
- regisztráció
- hatósági bejelentés
SZellemiTulajdonNemzetiHivatal vezet önkéntes műnyilvántartást DE jogi védelmet nem az itteni regisztráció keletkeztet.
A tanúsítvány csak igazolás arról, hogy a mű a tanúsítvány kiállításának napján létezett.
Elegendő a mű LÉTREJÖTTE, máris kétféle jogosultságcsoport keletkezik:
- a szerző személyhez fűződő jogai
- a szerző vagyoni jogai
Alkotmány és Ptk.: a személyeket védelem illeti meg a személyiségüket érő valamennyi sérelemmel szemben.
A szerző személye védettebb az általánosnál – speciális védelemre szorul, mert:
sajátságos módon a művével összefüggésben ki van téve a személyisége a jogsértéseknek.
A szerző személyhez fűződő jogai:
A mű nyilvánosságra hozatala
A visszavonás és további felhasználás tiltása
A szerzői minőség elismerése
A név feltüntetése
A mű egységének védelme (integritás)
Ezekről a jogoktól:
- a szerző nem mondhat le
- átruházni sem lehet őket
- nem szállhatnak át a szerző életében – élők között forgalomképtelen
További jogosultságok
A felhasználási szerződésben a felek rögzíthetik, hogy a szerző személyiségi jogainak védelmében a felhasználó is felléphet
A szerző személyhez fűződő jogai NEM örökölhetőek, a szerző halálával MEGSZŰNNEK.
- a védelmi idő alatt a kegyeleti jogok formájában továbbélő jogok gyakorlása lehetséges
Védelmükben felléphet:
- a szerzői vagyoni jogok jogutóda (örököse)
- a szellemi hagyaték gondozásával megbízott
A szerző emlékének megsértése esetén a védelmi idő UTÁN is felléphet
- a szerzői vagyoni jogok jogutóda (örököse)
- a szellemi hagyaték gondozásával megbízott
- a közös jogkezelő szervezet (KJSZ)
- a szerzői érdek-képviseleti szervezet
Pl: A szerzőség elismerése, névfeltüntetés
A Ptk személyiségi jogi rendelkezései
Lehetséges, hogy szerzői jogi jogsértés nem történik, de a szerző személyiségi jogait megsértik:
Pl alkotói tevékenységével kapcs. megsértik a becsületét.
Ptk 2 könyv – A személyiségi jogok – a szerzői jogi és iparvédelmi törvények szubszidiárius szabálya a Ptk.
Az Szjt személyiségi jogi rendelkezései
A szerző előzetesen nem mondhat le felmondási jogáról - a jövőben alkotandó műre kötött felhasználási szerződésben.
A képzőművészeti alkotásoknál a mű felhasználója tűrni köteles, hogy a szerző alkotásához
hozzáférhessen, arról fényképet készíthessen.
HA egy festmény egy gyűjtő tulajdonában van, a szerző kiállítás céljából hozzáférhet – ha ez a gyűjtő méltányos érdekét nem sérti
A mű nyilvánosságra hozatala
A szerző legfontosabb személyhez fűződő joga – eljusson-e a közönséghez az alkotás.
Az alkotás ekkor kilép a szerző rendelkezési köréből – meg nem határozott személyek is hozzáférhetnek.
A nyilvánosságra hozással a nyilvánosságra hozatali jog KIMERÜL.
NEM azonos a felhasználási engedéllyel!
Továbbra is szükséges a szerző engedélye, hogy máshol is megjelenjen.
A nyilvánosságra hozatal joghatásai
- a szabad felhasználás számára lehetőség nyílik – lásd később. pl: mailben elküldhetem a verset, amit olvastam.
- a jogszerűtlen felhasználásokra fel kell készülni
- az értékítéletekre, kritikákra fel kell készülni
- a védelmi idő kezdetét a nyilvánosságra hozatal pillanata jelenti:
- ismeretlen szerző alkotásánál
- együttesen létre hozott művek esetén
Munkaviszonyban létrehozott mű
A Munkáltatónak való átadás minősül a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak.
Erre a munkaszerződése kötelezi a szerzőt, ha megtagadja, az szerződésszegés.
A szerző halála után fellelt mű
Szjt.: úgy kell tekinteni, hogy azt a szerző nyilvánosságra akarta hozni.
A vélelem megdönthető:
- A szerző életében tehet tiltakozó nyilatkozatot
- Bizonyítható, hogy a tiltás volt az akarata
A mű lényeges tartamáról szóló előzetes tájékoztatás
A szerző engedélyéhez kötött - készülő, de nyilvánosságra még nem hozott műről.
A szerző dönthet, hogy az információ megadható-e a közönségnek.
Szjt.: ha a felhasználási szerződésben erről nem rendelkeztek, akkor a szerző az előzetes tájékoztatáshoz is hozzájárul
Oasis ügy:
Újságíró a mű lényeges tartamáról fotót közölt – magyar jog ez jogsértés.
Angol hülyék: nem jogsértés, mert nem a művet fotózta le, hanem az alapjául szolgáló kompozíciót. (WTF)
A visszavonás joga és a további felhasználás megtiltása
A szerzőnek alapos okból lehetősége van írásban:
Még nem nyilvánosságra hozott mű: a nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélyét visszavonhatja
A már nyilvánosságra hozott : a mű további, engedélyhez kötött felhasználását megtilthatja
Alapos ok: pl: világnézeti okokból nem vállalja a műben szereplő gondolatokat
Akire a szerző már átruházta a műre vonatkozó vagyoni jogait azok ellen nem léphet fel ezekkel!
A visszavonás jogának korlátai.
A felhasználó az engedély megszerzése után komoly vagyoni lépéseket tehet – befektetés védelem indoka:
- a szerző alapos okból, írásban élhet csak a visszavonási joggal
Gyakorlatilag a biztatási kár egyik sajátos formája – a szerzőnek kártalanítási kötelezettsége keletkezik
A visszavonás jogszerű, de a felhasználót komoly károk érhetik!
Az eltiltáshoz való jog korlátai
Felhasználási engedélyt adott, és nyilvánosságra is hozták a művet.
A szerző a további, engedélyhez között felhasználást tilthatja már csak meg.
Munkaviszonyban létrehozott mű: az átadás a nyilvánosságra hozatali engedély, ha nem akarja a nevét adni hozzá, azt követelheti.
A felhasználást a visszavonás, eltiltás jogával nem akadályozhatja meg a szerző, de anonim maradhat.
A szerzői minőség elismerése
Az alkotás teljes egészét magáénak tünteti fel a jogsértő.
Az önkéntes műnyilvántartás segíthet az igazolásban.
Plágium – Martialis – gyermekrablás
Más szerzői alkotása egyes részeinek feltüntetése a saját műben
Egyéni, eredeti jellegű gondolatok átemelése - forrásmegjelöléssel lehetséges.
El kel határolni:
- egy alkotás egyéni, eredeti elemeinek átvételét
- egy alkotás alapjául szolgáló ötlet megjelenítését, továbbgondolását.
Az ötlet szerzői jogilag NEM védett
Pl: sárkányról szóló mese nem sérti a Süsü a sárkány szerzői jogait.
Az ötlet új formában történő megvalósítása:
- ha a hasonlóság távoli – csak az ötletet használták fel – nem történik jogsértés
- ha a hasonlóság nagyfokú – az szolgai átvétel, vagy átdolgozás
- az engedély nélküli átdolgozás – akkor is, ha a későbbi szerző eredetit, egyénit ad a korábbi műhöz
Plágium:
- Az engedélynélküli szolgai átvétel, saját név alatt feltüntetve
Hasonlósági vizsgálat:
Csak az ötlet közös, de saját, eredeti alkotáselemekből felépült műről van szó
Átdolgozás, ami ugyan engedélyhez kötött, de mivel eredeti, így ezt is megilleti a védelem – a korábbi szerzővel meg elszámol (lásd később)
Szolgai átvétel, az ötlet szintjét meghaladó alkotáselemek engedély nélküli átvételével – ez jogsértés
A szerzőség elvitatása
Polgári jogi következmények, és Btk. is – büntetett bitorlás.
A név feltüntetése
Az alkotónak joga van, hogy a művén feltüntessék a nevét.
Részlet idézése, átvétele, át/feldolgozás, fordítás esetén is.
Név nélkül vagy felvett néven
A szerzői jogok jogosultja ilyenkor a művet először nyilvánosságra hozó személy – a szerző fellépéséig.
Az Artisjus vezeti az ál- és művész neveket is.
A szerzői minőség elismerése
Vélelem: ha egy művön megjelenik egy név, ő a szerző – a vélelem megdönthető.
Összetéveszthető nevek
A Ptk 2:49 – megkülönböztető toldás/elhagyás kell.
A később érkező kell változtatást eszközöljön nevében.
Más, létező személy neve alatti megjelenés
A szerző személyhez fűződő jogairól nem mondhat le.
DE megállapodhat másik személlyel, a névfeltüntetésben.
Pl. „önéletrajz” – más írta helyette „ghost-writer”
A mű egységének védelme (integritás)
Szjt.: a szerző személyhez fűződő jogát sérti a mű
- eltorzítása
- csonkítása
Ami a mű lényegi vonásait módosítja, ami a mű integritását sérti.
Az is, ha a művet méltatlan környezetbe helyezik (+ illegál film szemcsés, árnyékok a moziban)
Lineáris médiaszolgáltatás (Mttv)
A műsorszámot megszakító reklám nem sértheti indokolatlan mértékben a mű egységét.
30 percnél hosszabb filmalkotás 30 percenként szakítható meg =(kivéve: sorozat és doku)
HA valaki javító szándékkal módosít, attól az még JOGSÉRTŐ.
- a szerző maga köteles az elengedhetetlen, nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő hibákat kijavítani – ha nem tesz eleget/nem tud eleget tenni – a felhasználó maga javítja pl: könyvkiadó –elütéseket
Munkaviszonyban létrehozott mű
A munkáltató a művön változtatást eszközölhet.
A szerző csak neve mellőzését kérheti ebben az esetben.
A szerző halála
A jogutód már nem élhet a mű megváltoztatásának jogával.
DE a védelmi időn belül is:
- átdolgozhatja
- feldolgozására engedélyt adhat
Mert világosan elkülönült műről van szó, ami nem az eredeti alkotó gondolatait fejezi ki.
