- tétel
A szomszédos jogok fogalma, fajtái és főbb jellemzői.
()
Szomszédos jogok fogalma
Szerzői joghoz „szomszédságában levő” kapcsolódó jogok jogosultjai:
- Az egyéni, eredeti jellegű alkotásokat létrehozó szerzők védelme.
- Akik tipikusan szerzői alkotások közönséghez közvetítésében játszanak kiemelkedő szerepet.
- NEM szerzői mű alkotását végzik – de azokat felhasználva szellemi teljesítményt nyújtanak.
- Komoly műszaki és gazdasági befektetés mellett
Pl:
- szerző a saját művét adja elő egy koncerten
- filmelőállító forgatókönyv alapján készíti el a filmet
- szerzők színdarabjának színészek általi bemutatása a televízióban a TV szervezet által.
Jogosultak:
előadóművészek
hangfelvétel-előállítók
rádió és TV szervezet
filmelőállító
A szomszédos jogok jogi jogosultjai r. biztosított védelem NEM befolyásolja a szerzői jogok védelmét.
Pl: egy szerző versét előadják – 2 féle oltalom – de kapcsolat van közöttük!
Pl Vers előadója nem járul hozzá, hogy előadását rögzítsék / vagy rögzíthetik, de nem terjesztetik ->
A szerző érdekeit ez a döntés sértheti (kevesebb emberhez jut el a műve)
A szomszédos jogok védelme
A szerzői alkotások KÖZVETÍTÉSE során nyújtott, sajátos teljesítmény okán védelem illeti meg:
előadóművészek
hangfelvétel-előállítók
rádió és TV szervezet
filmelőállító
-> kizárólagos jog: engedélyezés, díjigény
DE
- kizárólagos joguk NEM terjed ki: BÁRMILYEN felhasználás engedélyezésére
Előadóművészek védelme
Előadóművész – nem mechanikus közvetítés, hanem alkotó jellegű szellemi tevékenység
NEM jön létre szellemi alkotás, de arra épülő szomszédos terület.
Előadóművész fogalma: Szjt nem határozza meg. Jogtud, NK gyakorlat –
Az a természetes személy, ki a közönség számára érzékelhetővé, élvezhetővé tesz irodalmi, művészeti alkotásokat, a folklór kifejeződéseit – sajátos módon.
Lehet saját, más alkotása és a folklór előadói is. Artista, karmester, szinkronszínész.
NEM:
- Doku filmben megszólaló, nem szerzői művet előadó.
- statiszta (akkor is, ha egyéni, személyes jellegű a teljesítménye)
- a profi sportoló, sporteseményen
Előadóművészek együttese: csak külső személyen keresztül gyakorolhatják joogait – belső vagy külső szem (menedzser)
Előadóművészek jogai:
Vagyoni jogok - Engedélyezési jogok, Díjigények
Személyhez fűződő jogok
Engedélyezési jogok
rögzítetlen előadás - rögzítés, nyilvánossághoz közvetítés
rögzített előadás – többszörözés, terjesztés, lehívásos nyilvánossághoz közvetítése, haszonkölcsönbe- bérbeadás engedélyezése.
Rögzítetlen előadás
Rögzítés: engedély kell.
Nyilvánossághoz közvetítés: pl élő koncert TV közvetítése
Rögzített előadás
Többszörözés: a felhasználók közös jogkezelőtől igényelhetik
Terjesztés: forgalmazás – a felhasználók közös jogkezelőtől igényelhetik.
Lehívásos nyilvánossághoz közvetítés: a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg - közös jogkezelőtől igényelhető jog
Hangfelvétel haszonkölcsönbe- bérbeadás engedélyezése: a felhasználók közös jogkezelőtől igényelhetik
Bérbeadás: bérleti díjért ideiglenes használatba adás (hangtéka)
Haszonkölcsönbe adás: ingyenes használatba adás
HA az előadóművész hozzájárult, hogy előadását filmalkotásban rögzítsék – a film előállítójára ruházza a fenti jogokat (ellenkező kikötéséig)
Díjigények
MSZSZ-EJI: a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodája
Közös jogkezelő szervezet, beszedi és felosztja az előadóművészek jogdíjait az alábbiak után:
Előadás játszása, ismétlése
Üreshordozó díja
Kábeljogdíj (egyidejű, vezetékes továbbközvetítés után)
Kölcsönzés
Az előadóművészek személyhez fűződő jogai
névfeltüntetés joga – felvett név is, együttesből kiválás –feltétel, hogy a személyi összetétel ne járjon színvonalváltozással, ami a kivált tag hírnevére sérelmes lehet.
Az előadás integritásához való jog – előadás torzítása, csonkítása elleni fellépés
Védelmi idő
Nem rögzített: az előadás megtartását követő jan. 1-től 50 év
Hangfelvételen rögzített előadás:
- Első forgalomba hozatalt követő jan. 1-től 50 év
- Elkészítést követő jan. 1-től 50 év – ha nem hozták forgalomba
- Az első nyilvánosságra hozatalt követő jan. 1-től 50 év - ha elkészítéstől 50 évig nem hozták forgalomba, de a védelmi idő alatt nyilvánosságra hozták.
Hangfelvétel-előállítók védelme
Hangfelvétel-előállító fogalma: az a term/ jogi személy, aki hangok ELSŐ rögzítését kezdeményezi.
Előadás, más hangok és hangok megjelenítései - a módszer irreleváns.
Az első rögzítő maga a szerző is lehet.
Hangfelvétel-előállító jogai
Vagyoni jogok - Engedélyezési jogok, Díjigények
Személyhez fűződő jogok
Engedélyezési jogok
többszörözés – tilos az eredetiről, annak másolatairól a hangfelvétel előállítójától – kivéve: magáncélú használat; zenegép esetén közös jogkezelő: MAHASZ
terjesztés – import, haszonkölcsön, bérbeadás – a hangfelvétel előállítójától
lehívásos nyilvánosság felé közvetítés – a felhasználók a hozzáférés helyét és idejét maguk választják meg (internet) - a hangfelvétel előállítójától.
Díjigények
Közös jogkezelő szerven keresztül érvényesíthető.
sugárzás – kereskedelmi célból TV, Rádió - a MAHASZ szed be és oszt szét
nyilvánossághoz közvetítés – nemsugárzás, más mód (kábeltv, üzletek gépi zeneszolgáltatása) Artisjus gyűjti be
nyilvános helyen bemutatásra többszörözés (zenegép, DJ)
üreshordozó – magáncélú másolás. A díj 45% szerző, előadóművész 30%, előállító 25%.
Személyhez fűződő jogok – névfeltüntetés joga
Védelmi idő
- Első forgalomba hozatalt követő jan. 1-től 50 év
- Elkészítést követő jan. 1-től 50 év – ha nem hozták forgalomba ez alatt
- Az első nyilvánosságra hozatalt követő jan. 1-től 50 év - ha elkészítéstől 50 évig nem hozták forgalomba, de a védelmi idő alatt nyilvánosságra hozták.
III. Rádió és TV szervezetek védelme
Rádió és TV szervezetek fogalma: Szjt. nem def. Mttv – médiaszolgáltató.
Médiaszolgáltató: term/jogi sz./ jogi sz nem rend. aki szerkesztői felelősséggel tartozika médiaszolgáltatás megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását.
A szomszédos jogi védelem a rádió és tv szervezet műsorára vonatkozik.
Műsor: műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan közvetített sorozata
Műsorszám: hangok, hangos/hang nélküli mozgóképek sorozata, ami önálló egységet alkot.
Formája a rádió, vagy tv médiaszolgáltatásához HASONLÓ. Weben is lehet műsorszám.
A szomszédos jogi védelem NEM terjed ki valamennyi műsorra.
CSAK kifejezett a rádió és TV szerv műsorai és műsorszámai = csak a lineáris médiaszolgáltatókra vonatkozik – földi, műholdas, kábeltv – indexvideo NEM
Rádió TV jogai
Vagyoni jogok –Engedélyezési jogok, díjigények
Személyhez fűződő jogok
Kizárólagos engedélyezési jogok műsoraikra
- Sugárzás, nyilvánossághoz közvetítés
Rögzítés
Engedély nélküli rögzítés esetén - többszörözés
Engedélyhez nem kötött rögzítés esetén - engedélyhez kötött, felhasználási célú többszörözés
Közvetítés - belépti díj ellenében, helyiségben
Közvetítés – vezeték útján
Lehívással hozzáférhetővé tétel
Ezek alapján díjigényük lehet.
NEM védett: műsorformátum/leírás, ami ötletszintű, ami az elgondolás szintjét meg nem haladja
Személyhez fűződő jogok – névfeltüntetés joga.
Mellőzhető:
Napi eseményekhez kötötten – indokolt módon és mértékben: tv műsor szignálja, egyes részletei esetén
Ha azért használják fel, hogy bemutassák a hírt, tényt.
Védelmi idő
Sugárzott/ vezeték útján nyilvánossághoz vitt műsor:
- első sugárzás – köv. jan 1-től számított 50 év
- első vezetékes átvitel – köv. jan 1-től számított 50 év
A filmelőállítók védelme
A filmelőállító fogalma: term/jogi sz./ jogi sz nem rend., aki saját nevében kezdeményezi és megszervezi a film előállítását, gondoskodva annak anyagi és egyéb feltételeiről.
A filmelőállítót a film közönséghez való eljuttatása során nyújtott jelentős szervezési tevékenységre tekintettel illeti szomszédos jogi védelem.
Nem csak alkotótev., hanem anyagi és technikai feltétel biztosítása.
Filmelőállító:
- filmgyártó – kezdeményező és szervező
- producer – anyagi és egyéb feltételek megteremtője
NEM: hitelnyújtó, szponzor, gyártásvezető, forgalmazó, részfeladat ellátó
A szomszédos jogi védelem olyan személyt is megillet, aki szerzői jogi értelemben NEM hoz létre filmalkotást. Az ilyen alkotás nem rend. egyéni, eredeti jelleggel – szerzői jogi védelem nincs.
Pl. Seuso kincsről készített videofelvétel
Filmelőállító jogai
Vagyoni jogok – Engedélyezési jogok, díjigények
Személyhez fűződő jogok
Vagyoni jogok
Engedélyezési jogok:
Többszörözés
Terjesztés – haszonkölcsönbe adás is
Lehívással hozzáférhetővé tétel
Ezek alapján díjigényük lehet.
A mű alkotóit védi:
szerzői jog – amennyiben a film szerzői alkotás
szomszédos jog – minden esetben
A filmalkotások esetén tipikusan a megfilmesítési szerződés alapján :
A film előállító lesz a szerzői vagyoni jogok alanya – ellenkező kikötés nélkül (Szjt)
Kivéve: szöveges, vagy szöveg nélküli zenemű szerzője – ellenkező kikötés nélkül (Szjt)
EBBEN az esetben NEM jelent többletvédelmet a szomszédos jogi védelem.
Díjigények
- Üreshordozó-díj – Artisjus szedi be, filmalkotónak 22%, filmelőállítónak 13%
- Kábeltv jogdíj – FILMJUS szedi be
Védelmi idő
- Első forgalomba hozatalt követő jan. 1-től 50 év
- Elkészítést követő jan. 1-től 50 év – ha nem hozták forgalomba ez alatt
- Az első nyilvánosságra hozatalt követő jan. 1-től 50 év - ha elkészítéstől 50 évig nem hozták forgalomba, de a védelmi idő alatt nyilvánosságra hozták.
