B3. tétel

A szerzői alkotás fogalma, tárgya, az alkotások fajtái. (.)
A szerzői alkotások különleges kategóriái: a szoftverek (. csak a fogalmak),
Az adatbázisok (ogalmak),
A filmek. (.csak a fogalmak)

 A szerzői alkotás fogalma, tárgya, az alkotások fajtái

A szerzői alkotás fogalma (Szjt 1999:7 törvény):

- a törvény védi az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat.

- az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása védelme alá tartozik.

- az egyéni, eredeti jellegű alkotás védelme nem függ az arra vonatkozó értékítélettől.

A szerzői alkotások tárgya

Nem a mű maga a jogvédelem tárgya, hanem a művel kapcsolatban a jogosultat illető jogok.

Szjt:

- fő területek, amikre a szellemi alkotások vonatkoznak

- műfajok, amikben a szerzői alkotás testet ölthet

- tárgyak, amik nem részesülhetnek szerzői jogi oltalomban

A szerzői alkotások fajtái

A jogvédelem megilleti a szerzők minden alkotását, függetlenül attól, hogy a Szjt említi, vagy sem, főbbek:
irodalmi művek (szép-, szak-, tudományos-)
nyilvánosan tartott beszéd
szoftver = számítógépi programalkotás és dokumentációja
színmű, zenés színmű, táncjáték, némajáték
zenemű szöveggel-anélkül
rádió és tv játék
filmalkotás és más audiovizuális mű – együtt: filmalkotások
rajzolás, festés, szobrászat, metszet, kőnyomás
térképmű
építészeti alkotás és terve, épületegyüttes
műszaki létesítmény
iparművészeti alkotás és terve
jelmez és díszletterv
ipari tervezőművészeti alkotás
gyűjteményes műnek minősülő adatbázis

 
Szoftverek

A szoftver fogalma: program, vagy utasítássorozat, a számítógépet meghatározott feladat végrehajtására készteti.

WIPO mintaszabályzat

Számítógépi program: utasítássorozat, a gép által olvasható hordozón rögzítve, és alkalmas arra, hogy az adatfeldolgozó gépet késztesse:

- művelet, feladat, eredmény - jelzésére, kivitelezésére, elérésére.

Programleírás: az eljárás teljes ábrázolása szóban, rajzban, egyéb módon (pl.: folyamatábra)

Elég részletes, hogy meghatározza a program forráskódját.

Kiegészítő dokumentáció: ami a program megértésére, használatának könnyítésére szolgál.

Szjt:

Szoftver: Számítógépes programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció. (operációs rendszer és felhasználó program is)

 Az adatbázisok jogvédelme

Az adatbázis fogalma (Szjt):

- önálló művek, adatok, egyéb tartalmi elemek

- valamely rendszer, vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye

- ami tartalmi elemeihez egyedileg hozzá lehet férni (számtech eszközzel/más módon).

A szomszédos jogi védelemhez nem szükséges, hogy eredeti legyen a tartalom – csak a ráfordítás.

Egyedi hozzáférhetőség: Az adatbázisban az elemeket egyenként és elemenként is tudjuk kezelni.

Pl. II. vh. csatái lista – adatbázis – töri könyvben – nem az, mert nem egyedileg hozzáférhető az adat, csak mind.

Az adatbázis működését biztosító indexáló szisztémát, lekérdezési rendszert is oltalom védi.

Az adatbázis, mint gyűjteményes mű szerzői jogi oltalom alatt áll.

Nem védett adatbázisok:

személyes telefonkönyv, házasságkötések nyilvántartása, éttermi foglalás, stb.

Az adatbázisok státuszai:Szerzői jogi és szomszédos jogi oltalom is illeti

- szerzői jogi oltalom illeti, ha:

Az adatbázis tartalmának összeválogatása, rendezése, szerkesztése egyéni és eredeti jellegű.

- szomszédos jogi oltalom illeti – az adatbázis jelentős ráfordítást igényel (megszerzés, ellenőrzés, stb)

 Csak szerzői jogi oltalom

- ha egyéni, eredeti jellegű, de nem igényel jelentős ráfordítást.

 A szoftver fogalma oltalom

- ha nincs szerzői jogi védelem alatt (nem egyéni és eredeti jellegű), de jelentős ráfordítás

 
Semmilyen jogi oltalom

- nem éri el a szerzői alkotás színvonalát, és előállítása jelentős ráfordítást nem igényelt.

 


A filmek

A filmalkotás fogalma:

Mű, ami

- meghatározott sorrendbe állított mozgóképek sorozata

- hanggal összekapcsolva, vagy hang nélkül,

- adathordozótól függetlenül.

Különösen: filmszínházi vetítésre készült játékfilm, tv film, reklám és dokumentumfilm, animációs és ismeretterjesztő film.

Filmtörvény (2004:2) nem film:

- hírműsor, szolgáltató magazinműsor, sportközvetítés, beszélgető műsor, reklámfilm, alkalmi videofelvétel (ballagás, esküvő), művészeti értéket nem képviselő felvétel (CCTV)

-> a reklám a Szjt sz. filmalkotás, de a Filmtv. szerint nem film.

A befejezett, kész film

A film végleges változata: a végső vágás (final cut).

Valamennyi filmalkotót a rendező képviseli, a producerrel szemben.

Kompromisszum születik a producer (anyagi érdek) és a rendező (művészeti értékek) között.

Megállapodhatnak, hogy a végső vágás a rendezőt illeti.

Több változat is lehet – ekkor sem kell alkalmazni a munkaviszonyban készült alkotás szabályait.

A film akkor befejezett, ha az előállítói ilyenként elfogadják.

Ezt követően a végleges változatot egyik fél sem változtathatja meg egyoldalúan.

A kész film megváltoztatásához a szerzők és az előállító engedélye is szükséges.

DE a nem befejezett filmet is védi a szerzői jogi oltalom!

A film szerzői

Filmtv. sorolja fel.

A privilegizált szerző a rendező – képviseli a többi szerzőt:

- a film végső változata vonatkozásában

- a későbbi átdolgozás vonatkozásában.

A film szerzőségénél más szabályokat kell alkalmazni, mint a szerzőség ált. fogalma esetében.

szerzők a rendezőn kívül:

Operatőr, forgatókönyvíró, filmzene szerző, vágó, rendezőasszisztens, díszlet és jelmeztervező, figuratervező, dramaturg.

NEM szerző: technikai személyzet – világosító, sminkes, szervezési és gazdasági felt. – felvételvezető.