11. tétel
    A szerzői jog korlátai. (
    A szerzői jogok védelmi ideje. 

 

A szerzői jog korlátai.

 
Főszabály: engedélyezési jog és arányos díjazás

A szerzőt illeti meg:

- a mű felhasználásnak engedélyezése

- a felhasználással arányos díjazás ellenében

A szerző ezektől eltérhet, védik őt a garanciális szabályok:

- személyhez fűződő jogok átruházhatatlansága, azokról való lemondás tilalma

- életműszerződés tilalma

- a vagyoni jogok egészéről lemondani nem lehet, kivéve: adatbázis, film, reklám, szoftver.

 
A szerző engedélyezési joga nélküli díjigény

A főszabályhoz képest a szerző:

- engedélyezési jogát elveszíti

- díjazásra továbbra is jogosult – ha nm is mindig a felhasználással arányosan

A szerző jogosult lehet a díjazásra, engedély hiányában:

- az engedélyt a közös jogkezelő szervezettől kell kérni

- nem kell engedély – magáncélú másolás célra - törvényi engedéllyel történik a másolás.

A díjazás módja és mértéke eltérhet a főszabálytól

KJSZ-nek kell ffizetni a díjat
a díj arányos lehet
a díj nem arányos - de megfelelő , mértéke nem a felhasználáshoz igazodik. pl: üreshordozó díj

Árva művek

Ismeretlen, ismeretlen helyen tartózkodó szerző műve.

SZTNH engedélyt adhat.

A szerző engedélye és szerző díjazása nélküli felhasználás – hatósági eljárás. Díj a hatóságnak.

Ha a szerző ismertté válik, kérheti:

- az engedély visszavonását

- arányos díjazást

- a felhasználást nem tudja meg nem történtté tenni > engedély nélküli,  de díjazás elleni felhasználás

 
A szerző engedélye nélküli, díjtalan felhasználás

Lásd szabad felhasználás.

 
A szabad felhasználás

Szjt: a felhasználás díjtalan, a szerző engedélye sem szükséges a felhasználáshoz.

BUE - 3 lépcsős teszt
különleges eset
nem sérelmes a mű rendes használatára
indokolatlanul nem károsítja a szerző érdekeit

Szjt – A szabad felhasználás feltételei
A szerző személyhez fűződő jogait nem sértheti

Kizárólag már nyilvánosságra hozott mű

Névfeltüntetés mellett

Pl tanulmányt még nem hozott a szerző nyilvánosságra- idézni nem lehet belőle – ötlet átvétele nem tilos.
Nem lehet kiterjesztően értelmezni

A törvény meghatározza az eseteket, eltérni nem lehet.
Meg kell feleljen a tisztesség követelményének

Rendeltetéssel össze nem férő célra nem használható
Nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására
indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit

A szabad felhasználás esetei -  a mellérendelt módra figyelemmel

Szabad felhasználási célok:
Igazságszolgáltatás
Információs szabadság
Közbiztonság
Közoktatás
Kulturális, szociális szempont
Magán és belső intézményi használat
Tömegtájékoztatás
Tudományos élet előmozdítása

A szabad felhasználási módok - a mellé rendelt célra figyelemmel

Idézés
Átvétel
Átdolgozás
Többszörözés
Terjesztés
Nyilvános előadás
Nyilvánossághoz közvetítés
Kiállítás

A céloknak megfeleltetett felhasználási módok:
Idézés
Átvétel
Magáncélú Szabad többszörözés
Intézményi Szabad többszörözés
Ideiglenes Szabad többszörözés
Tájékoztatás elősegítése
Szabad előadás
Könyvtár
Egyéb közérdek – fogyatékos személy érdekében
Egyéb közérdek – bírósági, hatósági eljárás

 Idézés: egy eredeti alkotásban más mű részletét a forrás és a szerző megnevezésével idézni lehet.

A védett művek puszta egymás mellé helyezése jogosulatlan átvétel

Csak indokolt terjedelemben lehetséges.

A képző-, ipar, fotóművészeti alkotások nem idézhetőek.

Az eredetihez híven (nem kell szó szerint) – lényegi tartalom.

 
Átvétel: idézést meghaladó mértékű felhasználás.

- közoktatásban a szemléltetés érdekében, gyűjtemény is létrehozható

- Nem lehet üzletszerű – tankönyvvé, vagy segédtankönyvvé nyilvánítás esete

- ha átdolgozzák az eredeti művet, akkor a felhasználáshoz már engedély kell

- forrást és szerzőt meg kell jelölni

- a cél által indokolt terjedelemben lehetséges

 Magáncélú szabad többszörözés

A magánszemély a műről másolatot készíthet magáncélra, ha

- jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.

 A másolás ekkor szabad felhasználás, nem kell szerzői engedély, díjfizetés.

Pl. egyetemi előadás jegyzetelése, kézzel kimásolt vers egy könyvből

 A szerző díjigényre szorítása

Ekkor lehetőség van másolásra a szerzőt kompenzáló díjfizetés mellett.

Üres hordozó és reprográfiai díjfizetéssel.

Nem másolható így:

- kotta (szerz. jog ált. védett) – kézzel igen

- teljes könyv/folyóirat/napilap – kézzel, írógéppel igen (mert a cél a jövedelemszerzés)

+ Más személy által  nem készíthető digitális másolat -  a magáncél sem teszi jogszerűvé.

Magáncélra nem másolható művek:
Építészeti mű
Műszaki létesítmény
Szoftver
Számtech adatbázis
Mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra rögzítése

 
A nem ingyenes szoftver SMS fejében letöltése

Szerzői jog sértés – jogellenes többszörözés.

 
Jogellenes forrásból másolás

Magáncélra sem megengedett, az üreshordozó díj sem teszi jogszerűvé

 
Intézményi célú szabad többszörözés

Intézmények (könyvtár, iskola, múzeum, levéltár, közgyűjtemény) másolhatnak saját céljaikra:

- díjfizetés nélkül

- reprográfiai díj ellenében

HA a jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.

könyv/folyóirat/napilap – iskola esetén osztálylétszám/vizsgalétszám szerinti mennyiség

Jogellenes forrásból másolás tilos, kottát csak tudományos kutatás, archiválásra.

 
Ideiglenes célú szabad többszörözés
időleges többszörözés:

- a felhasználási folyamat elválaszthatatlan része – járulékos/közbenső többszörözés

- önálló gazdasági jelenősége nincs

- a célja, hogy a mű átvételét lehetővé tegye, a szerző és a tv. szerint megengedett használatra
Efemer rögzítés

A rádió/TV szervezet a saját műsorához jogszerűen felhasználható műről másolatot készíthet.

3 hó után törölni, kell, kivéve ha rendkívüli dokumentációs értéke van – ilyenkor korlátlan idő közgyűjteményben.

 Tájékoztatás elősegítése

Az információszabadság és a közérdekű adatok megismerésének jog
nyilvános előadás, politikai beszéd – tájékoztatás céljára, indokolt terjedelemben felhasználható.

Forrás és szerző nevét fel kell tüntetni.

Kivéve: gyűjtemény, ahhoz szerzői engedély kell.
Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági és politikai témákról cikk a sajtóban felhasználható.

Kivéve: a szerző felhasználást tiltó nyilatkozatot tett

A tények, napi hírek nem szerzői jog védettek, de az azokat feldolgozó, egyéni hangvételű művek igen.

Díszlet – bármely képző, fotó, építészeti mű, ha rövid ideig, kiegészítő jelleggel jelenik meg.

Kivéve a kifejezetten díszlet céljára készült művek
Az időszerű, napi tájékoztatáshoz felhasználhatók művek – rövid tájékoztatásra bemutatás

 Szabad előadás

A művek szabadon előadhatók:
Műkedvelő színcsoport színi előadása (ha nem ütközik NK szerződésbe)
Iskolai oktatás/ünnepség
Szociális és időskori gondozás
Nemzeti ünnepség
Egyházi szertartás, ünnepség
Magánhasználatra, alkalomszerű zártkörű rendezvényen (családias, házias közeg, vállalati buli)

Jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.

A közreműködők nem részesülhetnek juttatásban:

A belépődíj az, és a ténylegesen felmerült költségeken felüli térítés is az előadónak.

 Könyvtár
.A művek szabadon megjeleníthetők az intézmény helyiségeiben a (a könyvtár számítógépein is)

Tudományos kutatás, vagy egyéni tanulási célból.

Jövedelemszerzés, fokozás célját közvetve sem szolgálja.

Iskola, múzeum, levéltár, közgyűjtemény is.
Haszonkölcsönbe adás szabad (könyvtári kölcsönzés)

Kivéve: szoftver, számtech adatbázis – díjigényre szorítás
Könyvtárközi kölcsönzés

Könyvtárak egymás között terjeszthetik a műveket.

 Egyéb közérdek – fogyatékosok

Fogyatékosságukkal közvetlenül összefüggő igény esetén – nem üzletszerű, és indokolt mérték.

Védett mű Braille írással szabadon többszörözhető, előállítható, terjeszthető.

 Egyéb közérdek – bírósági, hatósági eljárás

- mű bizonyítási célra, a célnak megfelelő módon és mértékben pl: többszörözés lehetséges

III. Jogkimerülés

A szerzőt megillető terjesztési jog határait jelöli ki.

A jogkimerülés feltételei:

- csak dologi műpéldányok esetén – anyagi felhasználás korlátja

- az adott műpéldány jogszerűen került forgalomba (advét, ajándék)

- a jogszerű forgalomba hozatal az EGK területén történt

Ha ezek a feltételek fennállnak, advéthez, ajándékhoz nem kell a szerző engedélye.

Kivéve: az első forgalomba hozatal – ott díj és engedély is kell.

NEM merül ki:

Bérbeadás, haszonkölcsönbe adás, import esetén

 Védelmi idő

A szerzői jog korlátja, lásd később

 Munkaviszonyban létrehozott és együttes művek

Munkaviszony: a szerző az átadás után nem élhet a visszavonás jogával, csak neve mellőzését kérheti.

 Szerzői jogok védelmi ideje

 Az Szjt időbeli hatálya

1969:3 – 50 év szerzői oltalmi idő, 20 év szomszédos

1994:7 – 70 év, szerzői oltalmi idő, 50 év szomszédos

de csak az akkor még védett művekre – 1943Dec31 előtt meghalt szerzők művei nem kaptak védelmet

1999:76 – 70 év szerzői oltalmi, 50 év szomszédos - visszamenőlegesen is.

A szerzői alkotások oltalmának ideje

A szerző személyiségi és vagyoni jogainak védelmi ideje:

Az szerző életében, és halálát követő január 1-től számított 70 év.

 
Közös művek - Az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő január 1-től számított 70 év.
Összekapcsolt művek (a szerzői alkotások önállóan is felhasználhatók) - Az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő január 1-től számított 70 év. Pl. verseskötet és illusztrációi
Ismeretlen szerző alkotása – az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 70 év.
Folytatásokban megjelent mű – az első nyilvánosságra hozatali évet RÉSZENKÉNT számítják
Együttes művek – az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 70 év.
Filmalkotás - Az utoljára elhunyt szerző halálát követő január 1-től számított 70 év
Nyilvánosságra nem hozott mű - ha nem a fentiek, akkor

Ha a létrehozását követő január 1-től 70 évben nem hozták nyilvánosságra, akkor NEM áll oltalom alatt.

De ha jogszerűen nyilvánosságra hozzák a védelmi idő lejáratát követően, akkor

Az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 25 év.

 Szomszédos jogok védelmi ideje

Általános védelmi idő: 50 év.
Hangfelvétel:

                - A forgalomba hozatalt követő január 1-től 50 év

- A készítést követő január 1-től 50 év – nem hozták forgalomba
Nem rögzített előadás - amikor tartották, a követő január 1-től 50 év
Sugárzott műsor - amikor sugározták, a követő január 1-től 50 év
Filmek

                - A forgalomba hozatalt követő január 1-től 50 év

- A készítést követő január 1-től 50 év – nem hozták forgalomba

Ha a nyilvánosságra hozatal megelőzi a forgalomba hozatalt, onnan számítjuk.

 
Adatbázisok oltalmi ideje

Az első nyilvánosságra hozatali évet követő január 1-től számított 15 év.

Az elkészítési évet követő január 1-től számított 15 év  – nem hozták forgalomba

A védelmi idő újrakezdődik, ha jelentősen módosítják – jelentős ráfordítással.

 
Követő jog

Az szerző életében, és halálát követő január 1-től számított 70 év.

A műkereskedő közreműködésével történő visszterhes átruházáskor szerzői díjat kell fizetni

13. tétel

A közös jogkezelés és a jogkezelő szervezetek. Közös jogkezelés 

Közös jogkezelés:

- a felhasználás jellege, illetve

- körülményei miatt

- egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok

- és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok (szomszédos jogok) érvényesítése

a jogosultak által erre létrehozott szervezet útján, függetlenül attól, hogy azt

- a törvény írja elő vagy

- az a jogosultak elhatározásán alapul.

A közös jogkezelés körében e szervezet

- a felhasználás engedélyezése vagy

- a díjigény érvényesítése érdekében
megállapítja:

- a jogdíjakat és

- a felhasználás egyéb feltételeit,
figyelemmel kíséri:

- a művek és a kapcsolódó jogi teljesítmények felhasználását,
a jogdíjakat:

- beszedi és

- felosztja vagy

- felosztás céljára másik közös jogkezelő szervezetnek átadja, valamint
fellép a szerzői jog vagy a kapcsolódó jog megsértésével szemben.

 
A közös jogkezelés általános szabályai

 § Nyilvántartásba vétel, mentességi kizárás

(1) A közös jogkezelés nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység.

(2) A nyilvántartásban fel kell tüntetni

- a közös jogkezelő szervezet által végzett jogkezelési tevékenységet.

Mentességi kizárás

A szerzői jog megsértésének jogkövetkezményei alól a más személy vagy szervezet részére történő

- díjfizetés

- megállapodás

az érintett jogkezelési tevékenység tekintetében  nyilvántartásba vett szervezet és  az általa képviselt jogosultak irányában:

- nem hatályos, és

- nem mentesít.

 § Kiterjesztett hatályú közös jogkezelés.

(1) Ha valamely jogosulti csoport

- ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére

- egy közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és

ez a közös jogkezelő szervezet

- valamely felhasználónak engedélyt ad a felhasználásra, illetve

- a felhasználóval szemben díjigényt érvényesít,

akkor a felhasználó jogosult:

- a szervezet által végzett jogkezelés szempontjából érintett valamennyi jogosult:

- az Szjt előírása vagy

- a jogosultak elhatározása alapján közös jogkezelés alá tartozó –

- azonos műfajú műveinek vagy

- kapcsolódó jogi teljesítményeinek (szomszédos jogok) felhasználására is,

az ezekre a művekre vagy kapcsolódó jogi teljesítményekre vonatkozó jogdíjak azonos feltételek alapján történő megfizetése mellett (kiterjesztett hatályú közös jogkezelés).

Több közös jogkezelő szervezet

 Megállapodás a jogosultak köréről

Ha több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba

- ugyanazon jogosulti csoport

- ugyanolyan vagyoni jogának kezelésére

azokra a jogosultakra, akiket egyikük sem képvisel, meg kell állapodni a jogkezelő szervezeteknek, amit az SZTNH a Hivatalos Értesítőben közzétesz.

(2) Megállapodás a felhasználás engedélyezéséről és a díjigény érvényesítésről

Ha

- több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba, és

- azok a bejegyzést megelőzően nem állapodtak meg arról, hogy melyikük ad

- a felhasználónak engedélyt a felhasználásra vagy

- érvényesít díjigényt azon jogosultak tekintetében, akiket egyik közös jogkezelő szervezet sem képvisel,

a közös jogkezelő szervezetek a bejegyzést követően is megállapodhatnak erről.

A megállapodás hatálybalépéséhez a Hivatal jóváhagyása szükséges.

A megállapodás tartalmát az SZTNH a Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

Ha nem állapodnak meg addig, amíg az az időszak, amelyre az előző díjszabást megállapították, le nem jár,

- a Hivatal azt a közös jogkezelő szervezetet jelöli ki – az egyikük által sem képviselt jogosultakat illetően – kiterjesztett hatályú közös jogkezelést végző szervezetnek,

amelyik a bejegyzés feltételeit összességében a leghatékonyabban tudja megvalósítani.

E kijelölést a Hivatal a Hivatalos Értesítőben közzéteszi, és – szükség esetén – hivatalból megfelelően módosítja a nyilvántartásban a többi érintett közös jogkezelő szervezetre vonatkozó adatokat.

(4) Díjigények engedélyezési jog nélkül.

Ha több közös jogkezelő szervezetet vettek nyilvántartásba:

- ugyanazon jogosulti csoport

- engedélyezési jog nélkül fennálló ugyanolyan díjigényének érvényesítésére,

a közös jogkezelő szervezeteknek

- a díjszabás megállapításáról és

- a díjak beszedéséről meg kell állapodniuk.

Megállapodás hiányában a Hivatal kijelöli a díjak megállapítására és beszedésére jogosult közös jogkezelő szervezetet.

(3) A közös jogkezelésről lemondó nyilatkozat

Nincs helye kiterjesztett hatályú közös jogkezelésnek, ha

- a jogosult az érintett közös jogkezelő szervezethez intézett

- írásbeli nyilatkozatában

- előzetesen tiltakozik

- művei vagy kapcsolódó jogi teljesítményei

felhasználásának közös jogkezelés körében történő engedélyezése ellen.

A közös jogkezelő szervezet köteles a nyilatkozat szerint eljárni, ha azt

- a naptári év vége előtt több mint három hónappal, ÉS

- a következő év első napjánál nem korábbi hatállyal teszik meg.

Kötelező közös jogkezelés

A jogosult azonban nem tiltakozhat a felhasználás ilyen módon történő engedélyezése ellen, ha

- a közös jogkezelést e törvény írja elő (kötelező közös jogkezelés).

(5) Ahol e törvény irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos szerzői jogok közös kezelését végző szervezetet említ, azon azt a szervezetet kell érteni, amelyet a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása szerint az adott – irodalmi és zenei művekkel kapcsolatos – engedélyezési jog vagy díjigény gyakorlására nyilvántartásba vettek, és amely e körben jogosult a kiterjesztett hatályú közös jogkezelésre.

Ezt a szabályt megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha e törvény képzőművészeti és iparművészeti alkotásokra vonatkozó szerzői jogok kezelését végző szervezetet említ.

  Bíróság előtti eljárás

(1) A közös jogkezelő szervezetet

- a közös jogkezelés körébe tartozó vagyoni jogok gyakorlása és

-  bíróság előtti érvényesítése során a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultjának kell tekinteni.

Nem szükséges más jogosult perben állása ahhoz, hogy a közös jogkezelő szervezet az igényét bíróság előtt érvényesítse.

(2) Rendelkezés a díjakkal

A közös jogkezelő szervezet rendelkezik, a közös jogkezelés útján érvényesített

- díjigényekkel, valamint

- a beszedett díjakkal a jogosultak közötti felosztásukig.

(3) A felhasználó kötelezettségei

A közös jogkezelő szervezet a díjszabásban a felhasználás engedélyezésének feltételeként előírhatja, hogy

- a felhasználó fizesse meg a díjszabás szerinti díjat, továbbá

- szolgáltasson adatot a felhasznált művekről, illetve kapcsolódó jogi teljesítményekről.

(4) A védelem véleleme

A közös jogkezelés körében – a mechanikai többszörözés engedélyezése (19 §) kivételével – az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy

- a felhasznált művek, illetve

- szomszédos jogi teljesítmények védelemben részesülnek.

(5) Tájékoztatás kérelemre

A közös jogkezelő szervezet az általa végzett jogkezelés körében a felhasználó írásbeli kérésére – költségtérítés ellenében - írásbeli tájékoztatást ad arról, hogy védelemben részesül-e:

a felhasználó által egyedileg megjelölt

- mű, illetve

- szomszédos jogi teljesítmény kapcsán.

TK

Nyilvántartásba vétel elvei:
Nyilvánosság – senki nem lehet kizárva a közös jogkezelésből
Reprezentativitás – külföldi KJSZ szervezeteket is képviselhet a hazai jogosultak mellett.
Felkészültség – megfelelő szakismeret, gyakorlat, adatkezelésre felkészülés.

Felügyelet

KJSZ-ek nem állami szervek, nincsenek közhatalmi jogosítványaik, törvényes működésük cél.

Szakmai felügyelet: SZTNH.

Ügyészség – törvényességi felügyelet.

Igazságügyért miniszter is kezdeményezhet eljárást, ha a jogszabályok megszegését észleli

Törölhetik a jogkezelő szervezetet a nyilvántartásból.

KJSZ-ek:
Artisjus - irodalmi és zenei művek
MSZSZ-EJI - Előadóművészet
FILMJUS - filmalkotások
HUNGART - vizuális művészek (egyéb)
MAHASZ - hangfelvételek szomszédos jogai
MASZRE - szak és szépirodalmi szerzők és kiadók r
MISZJE - nyilvános haszonkölcsönzést végző könyvtárak, irodalmi művek és kották
Repopress - időszaki lapok magáncélú másolása

14.   

14. Tétel

A szerzői jogsértések és szankciói.  +  Btk is van

 
A szerzői jogsértések általában, a szerző kiléte

A szerző kiléte – Szubszidiárius vélelem (sorrend is!):
akinek a nevét feltüntették a művön szokásos módon
akinek a művét az SZTNH önkéntes műnyilvántartásba vette
aki a közös jogkezelő adatbázisában szerzőként szerepel
aki először hozta nyilvánosságra a művet

 
A szerzői jogsértések főbb típusai
A szerzői alkotások szerzői - elleni személyiségsértések
A művet más szerző neve alatt jelentetik meg
Megsértik a szerző becsületét, jóhírnevét
megsértik a szerző nyilvánosságra hozatali jogát

 
Merchandising jogok sérelme

A szerző engedélye nélkül reklámozásra használják a mű címét, vagy szereplőjét

.A szerzői felhasználói jogok sérelme
Teljes irodalmi mű másolása
Szoftver jogosulatlan letöltése
DVD film sokszorosítása
Építési terv többszöri felhasználása

 
A szabad felhasználás szabályainak megsértése

Adatbázis

- Adatbázis egészében nem másolható

- NEM számtech adatbázis magáncélra lemásolható, ha nem jövedelemszerzés, fokozás a cél - közvetve sem.

- Számtech adatbázis jelentős része nem másolható ki.

A szabad felhasználás kedvezményezettje követelheti, hogy a műszaki intézkedés megkerülésével biztosítsa a szerző a szabad felhasználást:

- reprográfiával, magáncélra

- nyilvános mű iskolai célra, tudományos kutatás célra

- könyvtár, múzeum, oktatási int., levéltár r. másolatkészítés

- efemer rögzítés – sugárzó szervezet saját eszközével felvétel

- fogyatékos igényeinek kielégítése, bírósági, hatósági elj.

 
Szomszédos jogok megsértése

Szomszédos jog és adatbázis –ugyanaz a PJ, BJ, vámjogi következmények.

Szomszédos jog: kizárólagos engedély és díjigény – elsősorban vagyoni sérelem

- Előadóművész – rögzítetlen előadás jogosulatlan rögzítése

- Hangfelvétel előállítója – jogosulatlan közvetítés, leírhatóvá tétel

- Rádió és TV – műsor jogtalan rögzítse és többszörözés

 
A jogkezelési adatok megsértése

Szerzői jog megsértése, ha a jogkezelési adatot eltávolítják, megváltoztatják.

Csak szándékosan elkövethető.

 
A felhasználási engedély túllépése

- Irodalmi mű engedély nélküli ismételt kiadása

- Magasabb példányszám, mint a felhasználási szerződésben

- Kizárólag moziban vetítésre jogosultság esetén TV sugárzás

A kizárólagos felhasználási szerződés jogosultja felhívhatja a szerzőt, hogy lépjen fel a jogsértés ellen, ha 30 napon belül nem, akkor maga is felléphet.

Nem kizárólagos felhasználó – csak a szerző kifejezett rendelkezése esetén léphet fel.

 
Műszaki intézkedések megkerülése

Jogsértés megvalósul, ha a jogsértő olyan terméket/szolgáltatást kínál, ami kizárólagos célja a hatásos műszaki intézkedés megkerülése.

Aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése .

Hatásos a műszaki intézkedés, ha alkalmas a szerzői jogsértés megakadályozására.

 
Jogsértések az interneten

Fájlcsere P2P – nincs központi szerver, egymás gépeiről töltik le a tartalmat a felhasználók.

III. A szerzői jog megsértésének legfontosabb szankciói
Polgári jogi következmények
Jogsértés bírósági megállapítása

- azok ellen, akik nem szándékosan sértik, presztízsükre, jóhírnevükre ügyelnek
Jogsértés abbahagyása, eltiltás
Elégtétel

-A bírósági ítélet nyilvánosságra hozatala a jogsértő költségére – módról a bíróság dönt. Országos napilap, interneten, vagy magánlevélben.
Információadás

A bíróság kötelezheti a jogsértőt, hogy adjon információt a bitorlás tárgyát képező szerzői alkotás előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, üzleti kapcsolatokról.

Kereskedelmi mérték: ha nyilvánvaló, hogy a jogsértés ker./gazd. előny megszerzését szolgálja.
Gazdagodás visszatérítése

A jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti visszatérítés.

A szerzőnek kárát és az okozati összefüggést bizonyítania nem kell.
A sérelmes helyzet megszüntetése (in integrum restitutio)
Lefoglalás
Átadás
Visszahívás, kivonás – vagy rápecsételéssel feltüntetik a valódi szerzőt.
Megsemmisítés – jogosulatlanul többszörözött mű esetén valamennyit meg kell semmisíteni.
Végrehajtás szerinti értékesítés
Kártérítés – vagyoni sérelem esetén.

Felróhatóság – szándékosnak, vagy legalább gondatlannak kell lennie.

Elmaradt haszon is.
Sérelemdíj – ha a szerző személyiségi jogait megsértik

 
Ideiglenes intézkedések bitorlási perekben
Általános jellemzők

Az elsőfokú bíróság végzését azonnali hatállyal, a per állására és a jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtják – a felek érvelésétől függetlenül

DE: az ideiglenes intézkedésért az elrendelő bíróság kártérítési felelősséggel tartozik.

A bíróság ezért biztosítékadáshoz kötheti.

A feleket személyesen meghallgathatja, ez mellőzni csak rendkívül sürgős esetben, vagy ha a fél a határnapot/határidőt elmulasztja.

Külön fellebbezésnek van helye ez ellen a végzés ellen.

HA a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme miatt szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az előnyöket:

- közvetlenül fenyegető kár elhárítása

- a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása

 
Eljárás megindításának feltételei

A kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha:

- a kérelmező valószínűsíti, hogy a mű szerzői jogvédelem alatt áll.

- a kérelmező valószínűsíti, hogy ő a szerző/jogutóda, a jogosult felhasználója

- a kérelmező közös jogkezelő szervezet, ami saját nevében jogosult fellépni a jogsértéssel szamben

A felperesnél és az alperesnél keletkező előnyt fel kell mérni.

Keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, nemperes eljárásban elbírálják.

 
További igények ideiglenes intézkedés esetén
Biztosítási intézkedés – ha a gazdagodás visszatérítése követelés veszélyben
A jogsértő banki, pénzügyi, ker. adatai, iratai bemutatásának elrendelése
Biztosíték adása – ha ennek fejében hozzájárul a feltételezett jogsértő tev. folytatásához

 
Határidők

Ideiglenes intézkedés NEM kezdeményezhető, ha

- a szerzői jog megsértésének megkezdése óta 6 hónap eltelt (objektív határidő)

- a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzés óta 60 nap eltelt (szubjektív határidő)

A bíróság az ideiglenes intézkedésről soron kívül, a beérkezéstől 15 napon belül határoz.

A fellebbezést a másodfok is 15 napon belül bírálja el.

Keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető, nemperes eljárásban elbírálják.

 Bizonyítás

Előzetes bizonyításra a per megindítása előtt helye van akkor is, ha a szerző a jogsértés tényét, vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette.

Az előzetes bizonyítást elrendelő határozatot hatályon kívül helyezik, ha

- a szerző a szerzői jog megsértése miatti pert 15 napon belül nem indítja meg az előzetes bizonyítást elrendelő határozat kézhezvétele után.

Bizonyítási teher:

Ha az egyik fél tényállítását már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság az ellenérdekű felet bizonyításra kötelezheti:

- birtokában levő okirat, tárgyi bizonyíték bemutatása, szemle

- ker. mértékű jogsértés esetén banki, pü. ker. adatközlés, iratok bemutatása

Az ellenfél meghallgatása mellőzhető az előzetes bizonyítás elrendelésekor:

- a késedelem helyrehozhatatlan kárt okozna

- valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázat

 
Büntetőjogi jogkövetkezmények
Általános jellemzők

A szerzői jogi bcs-k hivatalból üldözendők. Indokolt mellékbüntetés az elkobzás.

A személyiségi jogok megsértése nem bcs, kivéve, ha az vagyoni hátrány okozására irányul – pl más név a könyvborítón.

 
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
§ (1) Aki másnak vagy másoknak

a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló

szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait

vagyoni hátrányt okozva megsérti,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

- Nincs plágium eleme >< Bitorlás

- A szabad felhasználásnak nem tekinthető tömeges magáncélú másolás is ez.

 
Bitorlás
§ Aki
a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve

- más szellemi alkotásának hasznosítását vagy

- az alkotáshoz fűződő jogok érvényesítését attól teszi függővé, hogy

- annak díjából, illetve

- az abból származó haszonból vagy nyereségből részesítsék, illetve

- jogosultként tüntessék fel,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 
Műszaki intézkedés kijátszása
§Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 
Jogkezelési adat meghamisítása
§ Aki haszonszerzés végett
a) hamis jogkezelési adatot készít,
b) a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot eltávolítja vagy megváltoztatja,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 Vámjogi következmények

TRIPS egyezmény – országhatárokon átnyúló engedély nélküli műfelhasználás ellenőrzése.

A szerző követelheti a vámhatóságtól:

- a jogsértéssel érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozását.

Vámigazgatási eljárás:

- azon vámáruk, amikre szerzői/szomszédos jog sértést elkövettek

Kivéve: tranzitban, a nem ker. forgalomba behozott áru.

A jogsértőnek beállított vámáru behozatalt felfüggeszthetik, a jogerős bírósági döntésig

 15. 

A szabadalmi oltalom tárgya és feltételei. (.)

Találmány: új és feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható megoldás

Szabadalom: a találmányt védő jog – előnyösebb helyzet biztosítása a termékek és tech. piacán.

Szt. 2002:39 – az Európai Szabadalmi Egyezménnyel ESZE összhangban.

NEM minősül találmánynak:
kizárólag:
felfedezés, tud. elmélet,: létező, de a tudomány előtt nem ismert dolog, jelenség megtalálása, felismerése. A természeti folyamatok nem találmányok.

Találmány: természetből izolált, előállított biológiai anyag, génszekvencia – akkor is, ha a természetben már előfordult
esztétikai alkotás, érzelemre gyakorolt, szubjektív hatás
matematikai módszer,
információk megjelenítése – csak szellemi értékváltozás, nem idéz elő fizikai, kémiai, biológiai változást


kizárólag:
Játékszabály
Szellemi tevékenységre, üzletvitelre von eljárás (USA levédhető)
Számítógépprogram

Kivétel: szoftvert + találmány,

amik együttes alkalmazása túlmutat a számítógép és a program közötti fizikai összeköttetésen

-> a feladatot szoftver segítségével hajtják végre

Szoftver: absztrakt matematikai utasítások sorozata, számítógépen meghatározott eredményt hoz létre

NEM találmány, a szerzői jog védi.

 
- Emberi, vagy állati test kezelésére- gyógyászati, sebészeti, diagnosztikai eljárás - mert iparilag nem alkalmazhatóak.

    - Ember klónozására, embrió alkalmazására szolgáló eljárás – mert közerkölcsbe, közrendbe ütközik

       Kivéve: amik az embriók gyógyítását, diagnosztizálását segítik

Kivétel:

- az ilyen eljárásokban alkalmazott termékek (gyógyszerek, sebészeti eszközök),

- állat genetikai azonosságának módosítása, ha az állatnak nem okoz szenvedést, jelentős gyógyászati előny nélkül

Mikrobiológiai (mb) eljárás: mb anyagon, mb felhasználásával hajtanak végre. MB anyag: egy vagy többsejtű szervezetek,sejtek, szövetek, DNS szekvenciák

 
Ha hasznosítás, közzététel közrendbe, közerkölcsbe ütközik

 
Ha csak problémafelvetés, célkitűzés, kidolgozatlan ötlet.

 
növény és állatfajták

- növények: nem szabadalom, hanem növényfajta oltalom

- állatfajta oltalom vagy szabadalom nincs

Oltalom:

- Szabadalmi hatóság adja a találmány jogosultjának

- korlátok: tér, idő (max 20 év), minőség, terjedelem – a társadalomnak nem érdeke, hogy biz. találmányok kizárólagos jogokat kapjanak.

A szabadalmi oltalom tárgya
Termék – berendezés, eszköz, kapcsolási elrendezés, vegyület

A találmányt annak műszaki jellemzőivel kell megadni. – konstrukciós kialakítás, szerkezet, anyag, fizaikai, kémiai, bio. tulajdonságok
Eljárás – gyártás, alkalmazás - egymás utáni vagy egyidejű lépéseinek ismertetése, a felhasznált anygaok, környezeti feltételek

A szabadalmi oltalom feltételei

Szt: nem tartalmazza a találmány és a szabadalom jogi definícióját.

A találmány kritériumai:
új/újdonság
feltalálói tevékenységen alapul
ami iparilag alkalmazható a technika bármely területén.

1-3 feltétel konjunktív. Ha teljesül, a hatóságnak NINCS mérlegelési jogköre, a szabadalmat meg kell adni.

Szabadalom célja:
a műszaki megoldásokat alkalmazó 3. személyek számára jogbiztonság.
kizárja, hogy ugyanazt a találmányt több szabadalom védje.

 Újdonság

Új: a találmány NEM tartozik a technika állásához.

A technika állása: minden, ami az elsőbbség (elsőbbségi nap) időpontja előtt akárhol, bármilyen módon, bárki számára hozzáférhetővé vált. Világviszonylatban kell, mindegy, hogy bel-vagy külföldön vált hozzáférhetővé.

A technika állásához tartozhat: nyilvános szóbeli/írásbeli ismertetés, gyakorlatba vétel pl. 1 példány eladása

A könyvtárban elhelyezés már nyilvánosság – mindegy, hogy olvasták/kölcsönözték-e

Elsőbbségi nap: a bejelentési napot 1 évvel megelőzheti ->

Több elsőbbségi nap: ha külföldön bejelentette, 1 éven belül más országban is bejelentheti.

A szabadalom a bejelentési naptól lesz érvényes.

Újdonságvizsgálat: a bejelentési nap előtt nyilvánosságra került dokumentumokat veszik figyelembe

Kockázatmérséklés – az újdonságrontó iratok lehető legnagyobb mértékben kizárása.

A feltaláló is végezheti, megbízhat szabadalmi ügyvivőt – NEM helyettesíti a hatósági újdonságvizsgálatot.

A találmány nyilvánosságra hozatala NEM újdonságrontó, ha:

A nyilvánosságra jutástól számított 6 hónapon belül a szabadalmi bejelentést megteszik.
A bejelentő/jogelődje a találmányt az SZTNH által a Magyar Közlönyben megjelent kiállításán bemutatta és

- A bejelentéstől 2 hónapon belül kiállítási nyilatkozatot tett

- A bejelentéstől 4 hónapon belül kiállítási igazolást nyújtott be, amit a kiállítás igazgatósága adott ki

Bármilyen más kiállításon bemutatás a technika állásához tartozik

Szükséges:

- a szabadalom más kizárólagos hasznosítási jogát ne sértse

- közkincsé vált megoldás felhasználói érdekét ne sértse

- kizárja, hogy ugyanazt a találmányt több szabadalom védje.

 Feltalálói tevékenység

Feltalálói tevékenység: ha a találmány a technika állásához képes szakember számára NEM nyilvánvaló.

A nyilvánvalóságot a területen járatos szakember, és a technika állásához képest kell vizsgálni

HA feltalálói tev. nélkül is el lehet jutni a megoldáshoz, nem oltalmazható.

Szakember: fiktív személy, nyelveket tud, ismeri a világ összes, tárgykörébe eső publikációját, ki tudja válogatni a közülük egymáshoz legközelebb állókat, és újakat tud alkotni belőlük ollóval.

 
Ipari alkalmazhatóság

A találmány ipari, mezőgazdasági alkalmazhatóságát, reprodukálhatóságát jelenti.

Magának a megoldásnak nem kell az ipar területére esni, az alkalmazhatóság szükséges.

Más területen is lehet alkalmazni az ipari felhasználhatóság MELLETT. Pl: gyógyszer, sporteszköz, játék

Az ipari alkalmazhatóságot az SZTNH a bejelentés alapján valószínűsíti. Kétség: gyakorlati kísérlet.

A fizika működésével ellentétes találmányok nem iparilag alkalmazhatóak

Pl: örökmozgók

Emberi-állati test

Az emberi/állati test gyógyászati, sebészeti eljárás nem, mert NEM iparilag alkalmazható.

A gyógyászati, sebészeti eljárásban használt anyag, termék szabadalmaztatható.

Az emberi/állati test kezelésére vonatkozó eljárások szabadalmaztathatóak (kozmetika, tej- gyapjútermelés, állatok mesterséges megtermékenyítése, rovarirtó)

Sugárzás, maradványokon bűnügyi adatszerzési eljárás szabadalmaztatható.

Biotechnológiai találmányok

A természetben megtalálható és onnan izolált/ tisztított anyagok, termékek, vagy eljárások.

Ezek kellőképpen jellemezhetőek és leírhatóak kell legyenek.

A természeti-biológiai folyamatok kizártak.

16. 

16. tétel

Szabadalmi eljárás. (

Szt- hatáskör

- SZTNH  - közigazgatás

- Bíróságok – SZTNH jogorvoslat (nemperes) és szabadalmi perek

SZell.Tal.Nemz.Hiv.
Szabadalom megadás
Szabadalmi oltalom megszűnés megállapítás, újra érvénybe helyezés
Szabadalom megsemmisítése
Nemleges megállapítás
Szabadalom leírás értelmezés
Szabadalom bejelentés és szabadalom nyilvántartás,
Szabadalmi hatósági tájékoztatás
Európai szabadalmi bejelentés, európai szabadalmak; nemzetközi szabadalmi bejelentés
Kiegészítő oltalmi tanúsítványok
Kényszerengedély

A szabadalmi eljárás szakaszai:
Bejelentés
Újdonságkutatás
Megadás

 
Bejelentés

Szabadalom bejelentési kérelem benyújtás az SZTNH-hoz.

A bejelentés részletessége

A bejelentésnek olyan részletesnek kell lenni, hogy a találmányt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani.

Kivonat

A találmány címe és rövid összefoglalása, a szakember eldöntheti, szükséges-e a leírást megvizsgálnia.

Leírás

A találmánnyal megoldandó feladat megjelölése, kötelezően egy példa, esetleg előnyös megoldások.

Rajz

Amennyiben a találmány megértéséhez szükséges, be kell mutatni, szöveges elem nem lehet.

Igénypont

Az igényelt szabadalmi oltalom terjedelmének meghatározása.
tárgyi kör: az ismert jellemzők, amik kötelezően szükségesek a találmányhoz
jellemző rész: a kötelező, de eddig nem ismert, új jellemzők

A szabadalom csak olyan termékre és eljárásra terjed ki, aminél a főigénypont összes jellemzője megvalósul.

Aligénypont: a főigényponthoz kapcsolódnak, nem kötelezőek törvényileg, ha a szabadalmat elutasítják, korlátozott találmányvédelemre használhatóak

A rajz és a leírás alapján kell értelmezni, a kelleténél bővebben nem értelmezhető.

Ebből állapítható meg, követtek-e el bitorlást a találmány ellen.

Ha a SZTNH a bejelentésre nézve újdonságrontó iratokat talál, a bejelentést át kell dolgozni.

Módosított igénypont – az eredetinél szűkebb, nem ütközik a feltárt iratokba

A szabadalom megadására vonatkozó kérelem +  leírás, mellékletek.

Ha idegen nyelvű a leírás, benyújtható – de magyar nyelven is csatolni kell. Az elj. magyar.

Bejelentési és kutatási díj – bejelentéstől 2 hónapon belül.
Kérelem
A találmány címe
A bejelentő, képviselő, a feltaláló adatai (ha nevét mellőzni kéri, külön lapon)
Uniós/belső elsőbbség – külföldi bejelentés napja/ belföldi a folyamatban levő bejelentés száma
Kiállítási nyilatkozat
Jogutódlás nyilatkozata – ha a bejelentő a feltaláló jogutóda

A találmányok száma

- egy bejelentés – egy szabadalom

- találmányok csoportja – egy általános találmányi gondolatra épülnek, egységben biztosítják a kitűzött célt és műszaki kapcsolatban vannak.

Bővítő értelmű módosítás tilalma

Új tartalom bevitelével nem változtatható meg az a bejelentés, ami a bejelentéskor feltárásra került.

A jogerős döntésig a leírást, az igénypontot, a rajzot módosíthatja, de a bejelentést nem.

Elsőbbség

Egy találmány – több feltaláló (ami a technika állásához tartozik, megbukik az újdonságkutatáson)

Az elsőbbséget megalapozó nap
a szabadalmi bejelentés napja
a külföldi bejelentés napja (PUE uniós elsőbbség)
a bejelentő azonos tárgykörű, folyamatban levő bejelentésének 12 hónál nem régebbi bejelentési napja.

HA azzal kapcs, más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség)

Származtatás
Származtatott Szabadalmi Bejelentés:

- Használati mintaoltalmi bejelentésből származtatott szabadalmi bejelentés:

2 hónapon belül benyújtott szabadalmi bejelentés esetén, igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentés elsőbbségére.

- Megadott használati mintaoltalom esetén, a jogerőre emelkedéstől 3 hónap, legkésőbb a mintaoltalmi bejelentéstől szám 20 évig lehetséges.
Elutasított szabadalomból származtatható (készíthető) használati mintaoltalmi eljárás.

Bejelentési nap

Akkor ismerhető el, ha teljesülnek az SZTNH vizsgálati feltételeinek:
a bejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek
bejelentési és kutatási díj befizetve
benyújtva a magyar nyelvű szabadalmi leírást, kivonatot, rajzot.

HP

2 hónapon belül teljesíthető, teljesítés napja a bejelentési nap. Ha nem, eljárás megszüntetése.

2 hónapon belül ha a díjat nem fizették meg, a bejelentést visszavontnak tekintik

Jogkövetkezmények

- ehhez a naphoz igazodik a későbbi bejelentésekre igényelt elsőbbség

- a bővítő értelmű módosítás határait kijelöli.

 
Újdonságkutatás

A bejelentés alaki megfelelősége, és a bejelentési nap megfelelősége esetén végzi. Szakaszai:
Újdonságkutatási jelentés
Közzététel
Érdemi vizsgálat

 
Újdonságkutatási jelentés

Megjelöli azokat az iratokat, adatokat, amik figyelembe vehetők:

- az újdonság

- a feltalálói tevékenység elbírálása során.

A jelentést a bejelentési közzététellel együtt küldi meg a bejelentőnek.

Kérelemre véleményt is megküldi.

 
Közzététel

A bejelentés közzététele a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben.

A bejelentéstől szám. Max 18 hónapon belül. Kérelemre előrehozható, halasztani nem lehet.

Joghatások:

- ideiglenes szabadalmi oltalom keletkezik – a bitorlás peresíthető, de a bír. felfüggeszti a pert a megadásig

- a találmány bárki számára hozzáférhetővé válik

- a találmány érdemi vizsgálata a közzétételt követő 6 hónapon belül kérhető

- észrevétel nyújtható be, hogy a találmány/bejelentés nem felel meg a szabadalmaztathatósági feltételeknek.
Érdemi vizsgálat
Az újdonságkutatási jelentés (közzététel) napjától számított 6 hónapig kérhető.

Díjköteles, ha kérelemtől 2 hónapon belül nem fizetik meg, - úgy tek, hogy lemondott a szabadalomról, de igazolási kérelemmel élhet a bejelentő.

 
Ha közzétételt megelőzően kérik az érdemi vizsgálatot és fizetnek, a SZTNH tájékoztat, hogy a közzététel után kerül majd rá sor. A bejelentő kérheti a 18 hónapnál korábbi közzétételt - díjköteles.

Érdemi vizsgálat kiterjed:
eleget tesz-e a találmány az oltalom feltételeinek, nincs –e kizárva
megfelel-e az eljárási (alaki) feltételeknek a bejelentés

Az SZTNH az újdonságkutatás és a tudomására jutott további tények (észrevétel – 3. szem) alapján végzi el.

- felhívhat hiánypótlás, nyilatkozattétel, bejelentés megosztása

Utána:

- elutasít részben/ egészben

- szabadalom megadása

 Szabadalom megadása

A szabadalom változatát megküldik a bejelentőnek

3 hónapon belül nyilatkozhat, hogy a változattal egyetért.

HA egyetért, megadják a szabadalmat (díjköteles)

Szabadalmi okiratot állítanak ki – szabadalmi leírás, rajz, igénypont.

Bejegyzik a szabadalmi lajstromba és közzéteszik.

 Jogorvoslat

SZTNH döntése ellen fellebbezés nincs.

A határozattól szám. 30 napon belül megváltoztatása kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

Nemperes, 3 tagú tanács, 2 felsőfokú műszaki végzettségű bíróval.

Fellebbezés a Fővárosi Ítélőtáblán.

17. 

17. tétel

A szabadalom jogosultja, átruházása, hasznosítása. (

A feltaláló személyhez fűződő és vagyoni jogai. (

 
A szabadalom jogosultja, átruházása, hasznosítása

 
Alanyi kör

Szt.: A szabadalom a feltalálót/jogutódját illeti.

Feltaláló: aki a találmányt megalkotta.

Jogutód: akire a szabadalom – szabadalmi bejelentés egészben/részben át lett ruházva

Feltaláló mindig természetes személy.

Vélelem: aki a bejelentésben feltalálóként szerepel, ellenkező jogerős bír. döntésig.

A szabadalmi iratok fel kell tüntessék a nevét, mint feltalálót.

Feltalálótársak: közösen alkották meg a találmányt.

- eltérő szerzőségi arány csak magyar bejelentésnél (kikötés hiányában egyenlő), NK nem

Két feltaláló egymástól függetlenül ugyanazt találta fel:

- a szabadalom a korábbi bejelentőé

- előhasználati jog: aki belföldön jóhiszeműen megkezdte a találmány felhasználását gazdasági tevékenységében, és komoly előkészületet tett.

Közreműködő: a találmány hasznosítását, kidolgozását elősegíti, alkotó módon nem járult hozzá.

Munkaviszony keretében létrehozott találmányok

Szolgálati találmány

Munkaköri kötelességből készített találmány

Jogosult a munkáltató, a feltaláló automatikus jogutóda.

A találmány hasznosítása esetén a MuT díjfizetésre köteles.

Akkor is, ha átlagon meghaladó színvonalú a találmány.

A találmány megalkotását követően köteles a feltaláló:

- köteles haladéktalanul ismertetni munkáltatójával a találmányt

- a MuT 90 napon belül nyilatkozik igényt tart-e rá – nem nyilatkozik = igényt tart

.a MuT ésszerű időn belül bejelentést tehet

- általában elvárható gondossággal kell eljárjon a szabdalom megszerzése érdekében.
Titokban tarthatja, és üzleti megoldásként alkalmazhatja

- el kell ismerni, hogy egyébként szabadalmaztatható lenne

- hasznosítás esetén a feltaláló részére díjat kell fizetnie.

 
Alkalmazotti találmány

Nem munkaköri kötelessége, de a hasznosítása a MuT tevékenységi körébe tartozik.

A feltalálót illeti a szabadalom, és találmányi díj. Másnak is engedélyt adhat a használatra

A MuT jogosult a használatára, nem kizárólagosan, másnak nem adhat engedélyt.

A MuT jogutódjára a hasznosítási jog átszáll, de másra nem, és nem átruházható.

A feltaláló:

- köteles haladéktalanul ismertetni munkáltatójával a találmányt

- a MuT 90 napon belül nyilatkozik igényt tart-e a használatra

–> ha nem nyilatkozik = nem tart rá igényt, a felhasználót MuT használati joga nélkül illeti a találmány.

 
A szabadalmi bejelentés és a szabdalom átruházása (transzfer)

 
a szabadalmi bejelentés benyújtását megelőzően:

Ha a bejelentést nem a feltaláló teszi meg - átruházási nyilatkozat
a vizsgálati szakaszban
a megadást követően – nyilatkozat vagy szerződés, harmadik személyekkel szemben az SZTNH nyilvántartásba vételével hatályos.

A találmány hasznosítása – szabadalmi licenciaszerződés (hasznosítási szerződés)

Szt. a szerződés legfontosabb szabályait megállapítja.

Szabadalmas: fő kötelezettsége engedélyt ad a találmány hasznosítására

Hasznosító: díjat fizet. Pénzben és természetbeni is lehet.

Keresztlicencia: a licenciavevő a saját szabadalmának hasznosítását adja a másik félnek.

Allicencia: a licenciavevő hasznosítási engedélyt adhat további személynek (csak kifejezett felhatalmazással)

A szerződés kiterjed:

- időbeli és területi korlátozás nélkül minden igénypontra, és

- a hasznosítás minden módjára és mértékére

Hasznosítási szerződés:
kizárólagos: 
Egyedüli licencia: a szabadalmas kötelezettséget vállal, hogy a licenciavevőn kívül másnak nem ad hasznosítási engedélyt – DE magának fenntartja a hasznosítás jogát
Kizárólagos licencia: a szabadalmas kötelezettséget vállal, hogy a licenciavevőn kívül másnak nem ad hasznosítási engedélyt, magának sem tarja fenn

Ha a licenciavevő (hasznosító) elvárható időn belül nem hasznosítja a találmányt, akkor a szabadalmas a díj arányos csökkentése mellett megszüntetheti a kizárólagosságot
nem kizárólagos

A szabadalmas mellékkötelezettségei:

Jogszavatosság - a licenciáért
Kellékszavatosság - a találmány műszaki megvalósíthatóságáért
Tájékoztatási kötelezettség – know-how átadására ki nem terjedően
a szabadalom fenntartása

Megszűnés:

-a megállapított idő letelte

- a megállapított körülmények bekövetkezte

- ha a szabadalmi oltalom megszűnt

 A feltaláló személyhez fűződő és vagyoni jogai.

 A feltaláló személyhez fűződő jogai

Elidegeníthetetlen jogok. Időben és térben korlátlanok.

Szabadalmi oltalom hiányában is fennállnak és érvényesíthetők

Sérelmük esetén a feltaláló felléphet, vagy ha valaki feltalálói minőségét kétségbe vonja
Szerzőség joga
Névfeltüntetés joga – szabadalmi iratok feltalálói minőségben tüntessék fel

Mellőzni írásbeli kérelem esetén lehet.
Nyilvánosságra hozatal – a szabadalmi bejelentés közzététele előtt kötelező feltaláló/jogutódja által.

Jogutód: munkáltató, örökös, akire átruházta.
Találmány és feltalálói minőség titokban tartása

 
A feltaláló vagyoni jogai
A szabadalom engedélyezése
A szabadalom kizárólagos hasznosítása
A szabadalom hasznosítása másnak történő engedélyezése
A szabadalom átruházása, megterhelése
Bitorlók, jogtalanul hasznosítók elleni fellépés

Fellépés, aki engedély nélkül a találmány tárgyét képező:
terméket: előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja, raktáron tartja, importálja
eljárást: használja, használatra ajánlja – ha nyilvánvaló, hogy a feltaláló engedélye nélkül nem használható
az eljárással közvetlenül előállított terméket: előállítja, használja, forgalomba hozza, forgalomba hozatalra ajánlja, raktáron tartja, importálja
lényeges elemével kapcs. dolgot nem jogosultnak: átad, átadásra ajánl a találmány megvalósítása céljából – ha tudja, vagy nyilvánvaló, hogy a dolog a találmány megvalósítására alkalmas, vagy arra szolgál.

Kivéve: a dolog keresk. forgalomban kapható, kivéve: a fenti cselekményekre indítja az átvevőt.

A kizárólagos hasznosítás nem terjed ki:
Magánhasználat, gazdasági tev. kívüli cselekmény
Kísérleti célú cselekmény, ideértve a találmány tárgyát képező termék/eljárás/eljárással előállított termék

forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat
Orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítése, és az így elkészített gyógyszerrel kapcs. további cselekmények

A szabadalmas kötelezettségei
A találmány feltárásának kötelezettsége – a szabadalmi bejelentésben olyan módos és részletesen kell feltárni, hogy szakember a leírás és rajz alapján meg tudja valósítani.
A szabadalom hasznosítása ennek elmaradása esetén lehetőség van a kikényszerítésre bírósági eljárásban
A szabadalmi oltalom fenntartása – évdíjfizetés
A szabadalmasnak eleget kell tennie a hatósági és igazgatási előírásoknak – gyógyszer engedélyezés

18. tétel

A szabadalmi oltalom időtartama, fenntartása, megszűnése. (

Bitorlás és nemleges megállapítás.

 
A szabadalmi oltalom időtartama, fenntartása, megszűnése

A közzétételkor ideiglenes oltalom keletkezik, véglegessé a szabadalom megadásával válik.

A szabadalmi oltalom a bejelentési naptól 20 évig áll fenn.

Éves fenntartási díj:

Első a bejelentés napján esedékes. Utána 6 hónapos türelmi idő.

HA kicsúszik szabadalom MEGSZŰNIK, szabadalmat újra érvénybe kell helyezni.

Joghatás: ha jóhiszemű 3dik személy az újra érvénybe helyezésig használni kezdi, továbbhasználati jogot szerez, addig a mértékig, amíg az előkészületet és a gyártást megkezdte.

A szabadalom megszűnése, megsemmisítése
Ideiglenes oltalom megszűnése
Végleges oltalom megszűnése
A szabadalom megsemmisítése

 
Ideiglenes oltalom megszűnése
A keletkezésre visszaható hatállyal szűnik meg:
A bejelentést jogerősen elutasították
A fenntartási díjat a türelmi időn belül nem fizették meg
A bejelentő az oltalomról lemondott.

 
Végleges oltalom megszűnése
Az oltalmi idő lejár, a lejáratot követő napon
A fenntartási díjat nem fizették meg a türelmi időn belül sem, az esedékességet követő napon
A szabadalmas az oltalomról lemondott, a lemondás beérkezését követő napon / a lemondó által megjelölt korábbi időpontban.

Lemondás: írásban, részleges is lehetséges, visszavonni nem lehet a lemondást!
A szabadalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszamenőleges hatállyal.

 
A szabadalom megsemmisítése

Bárki kérheti, ha többen, egy SZTNH eljárás.
Eredetileg sem lehetett volna megadni, mert nem felelt meg a szabadalmaztathatósági feltételeknek
A leírás nem tárja fel megfelelő módon a találmányt
A szabadalom tárgya bővebb, mint amit az elismert bejelentésben feltártak
A szabadalmat nem annak adták meg, akit tv. szerint illet.

Megsemmisítés:
Teljes – fő és aligénypontokra is
Részleges – az aligénypont a főigénypont helyébe léphet = a szabdalom korlátozása

A döntés ellen fellebbezés nincs, megváltoztatás kérhető a Fővárosi Törvényszéktől.

 
Bitorlás és nemleges megállapítás

 
Bitorlás
találmánybitorlás
szabadalombitorlás

 találmánybitorlás

Jogosulatlanul más találmányból vették át:

- a szabadalmi bejelentés tárgyát

-a szabadalom tárgyát

A sértett/jogutód kérheti:

- a megállapítást, hogy a szabadalom részben/egészben őt illeti

- Kártérítés.

 
Szabadalombitorlás

A szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja

Döntő szempont: a szabadalmi oltalom terjedelme.

Polgári jogi igények, mint a szerzői jognál.

Csak díjigény érvényesíthető:

ha az oltalmazott találmány összes jellemzője nem valósul meg, mert

egy, vagy több igényponti jellemzőjét

- egyenértékű jellemzővel, vagy

- a feltaláló által a hasznosító rendelkezésére bocsátott - javított jellemzővel helyettesítettek

A bíróság felfüggeszti a pert:

- Ideiglenes oltalom esetén, amíg a szabadalom megadásáról jogerősen nem döntöttek, a bejelentő a közzétételtől felléphet.

- Megsemmisítési eljárás esetén, amíg a megsemmisítésről jogerősen nem döntöttek, a szabadalmas felléphet.

A hasznosító bitorlás esetén:

- felhívhatja fellépésre a szabadalmast, ha 30 napon belül nem

- a hasznosító is jogosult a fellépésre.

Illetékesség: a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan.

Ideiglenes intézkedés kérhető a bitorlás abbahagyására:

Ha az intézkedéssel szerezhető előnyök meghaladják az okozott hátrányokat:

- a bitorlás megkezdése óta 6 hónap még nem telt el

- a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzés óta 60 nap nem telt el.

15 napon belül döntés.

A kérelmet a bír. biztosítékadáshoz kötheti, mert csak valószínűsíti a bitorlást.

A kérelem fellebbezését az ÍT soron kívül bírálja el, de az nem halasztó hatályú.

 Nemleges magállapítás (a bitorlási per fordítottja)

Kérelemre az SZTNH megállapítja, hogy hasznosított / hasznosítani kívánt termék nem ütközik más szabadalmi oltalmába. A költség a kérelmezőé.

A kérelemnek jól összevethetőnek kell lennie a szabadalmas termék főigénypontjával.

A sikertelen eljárásnak nincs jogi szankciója.

Az eljárásba az érintett szabdalom jogosultja bekapcsolódhat, mint ellenérdekű fél.

Előny: sikeres és jogerős határozat esetén ugyanazon találmány ellen nem indítható bitorlási per

19. Tétel

A használati mintaoltalom. 

Használati minták oltalmáról szóló törvény Hmt. 1991

A Hmt. szubszidiárius szabály az Szt-hez képest.

 
A használati mintaoltalom tárgya „kisszabadalom”

A szabadalmaztatható találmány szintjét nem érő, új, feltalálói lépésen alapul, iparilag alkalmazható, valamely tárgy kialakítására, szerkezetére, részeinek elrendezésére vonatkozó műszaki megoldás.

Nem oltalmazható: ötletszintű felvetés, feladatkitűzés, elméleti megállapítás. Esztétikai kialakítás (formaterv) növényfajta (növényfajta-oltalom).

Javasolt: kisebb jelentőségű, nem eljáráshoz kapcs. találmányok, korlátozott anyagi források, a találmány világújdonsága vitatott. Aki Mo-n és 1-2 országban akarja védeni a találmányt, és szerkezeti, vagy kapcsolási kialakítású a találmány.

 
A használati mintaoltalom feltételei

Konjunktív feltételek, mint a szabadalomnál.
Újdonság – nem tarozik a technika állásához.

Technika állása: ami az elsőbbség időpontja előtt, bárhol a világon, vagy csak Mo.-n bárki számára hozzáférhetővé vált, írásbeli közléssel

Az újdonság itt is világviszonylatban értendő.

Kettős oltalom elkerülése: a Mo-n érvényes szabadalmi vagy használati minták, amik nem váltak ismertté, de elsőbbséggel be lettek jelentve oltalomra.

Türelmi idő: nem újdonságrontó a bejelentő által 6 hónappal a bejelentés előtti közlés vagy nyilvános gyakorlatbavétel.

Írásos: műszaki vagy vegyi úton rögzített közlés, rajz, fénykép – ami alapján a minta megvalósítható.

Gyakorlatbavétel: a megvalósított minta forgalomba hozatala, bemutatása, kiállítása.

Eltérések a szabadalomtól:

- nem újdonságrontó a szóbeli előadás, a külföldi forgalomba hozatal/kiállítás.

- nem újdonságrontó a bejelentést megelőző 6 hónapban a közzététel és a belföldi forgalomba hozatal/kiállítás.

Az anterioritás: az újdonságkutatás során feltárásra került olyan – szabadalmi vagy nem szabadalmi – dokumentum, ami a vizsgált bejelentés elsőbbségi időpontját megelőzően került nyilvánosságra.

 
Feltalálói lépés – a technika állásához képest a mesterségében járatos személy számára nem nyilvánvaló.

Azok a Mo-n érvényes szabadalmi vagy használati minták, amik nem váltak ismertté, de elsőbbséggel be lettek jelentve oltalomra, nem figyelembevehetők a feltalálói lépés vizsgálatában.

Mesterségében járatos személy: nem olyan felkészült, mint a szabadalom szakembere, de a minta területére eső publikációkat ismeri – inkább gyakorlati szakember, a szakma gyakorlati tevékenységét jól ismeri.

Elvárhat, hogy a szakirodalmat ismerje, a mesterségére vonatkozó gyakorlati és elméleti ismeretek birtokában van.

 Ipari alkalmazhatóság – egyezik a szabadalmaztathatóság követelményével, a mintának reprodukálhatónak kell lennie az iparban/ mezőgazdaságban. Nem kell feltétlenül az ipar területére esnie pl. orvosi műszer.

Kizárás: közrendbe, közerkölcsbe ütközés, vagy jogszabály a termék forgalmát korlátozza.

 
A mintaoltalom engedélyezési eljárás
Az hatáskör és illetékesség

SZTNH – közig, a mintaoltalmi eljárások
Megadás
Megszűnés megállapítása
Megsemmisítés
Nemleges megállapítás
Leírás értelmezése
Nyilvántartás és annak fenntartása

Bíróság – jogorvoslat (nem peres), használati mintákkal kapcs. perek.

  
Az engedélyezési eljárás
Bejelentés –

                Kérelem -

                Leírás – lehetővé kell tegye, hogy mesterségben járatos személy a mintát megvalósítsa

                               Tartalmazza az igénypontokat, ami meghatározza az igényelt mintaoltalom terjedelmét.

                Melléklet

Eltérések a szabadalomtól:

- 2 pld, nem 3

- nem kell kivonatot (összegzés) csatolni

- NEM keletkezik ideiglenes oltalom, NINCS közzététel.

 
Formális vizsgálat – SZTNH: megvannak-e az iratok, megfelel-e a bejelentés az alaki szabályoknak

 
Érdemi vizsgálat

Eltérések a szabadalomtól:
Újdonságkutatás és a feltalálói lépés vizsgálata VÉLELMEZETT, így elmarad. – 3. fél részéről vitatás lehetséges.
Vizsgálat - a bejelentés tárgya:

Minta-e, iparilag alkalmazható-e, nincs-e kizárva mintaoltalomból, a leírás megfelelő-e, a minta egységes-e, az elsőbbséget szabályszerűen igényelték-e.

Származtatás: ne legyen szabadalmi és használati mintaoltalmi kettős bejelentés.

Ha a bejelentő szabadalmi bejelentést tett, ha azonos tárgyú h. mintaoltalmi bejelentést is tesz, akkor igényt tarthat a szabadalmi bejelentés napjára és elsőbbségére.
a szabadalmi bejelentés benyújtásától számított 2 hónapon belül, jogvezstő határidő: 10 év
a szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig.
a szabadalmat elutasító határozat jogerőre emelkedésétől 3 számított hónapon belül
a szabadalom megsemmisítő határozat - újdonság, feltalálói tev. hiánya miatt - jogerőre emelkedésétől 3 számított hónapon belül.

 
Oltalom megadása

Ha a bejelentés megfelel a feltételeknek, ált. 6-8 hónap.

Szigorú, szabadalmi ügyvivő javasolt.

A leírás készítésekor nemzetközi szabadalomkutatás javasolt.

Az újdonság itt is világviszonylatban értendő

 A mintaoltalom jogosultjai, transzfer

A mintaoltalom a feltalálót/jogutódját illeti.

A feltaláló, aki a mintát megalkotta.

HA többen és egymástól függetlenül, akkor az elsőbbségi bejelentőé.

Szolgálati minta: akinek munkaköri kötelessége – jogosult a munkáltató, a feltaláló díjazásra jogosult.

Alkalmazotti minta – nem munkaköri kötelesség, a jogosult a feltaláló, a MuT díjazás ellenében használatra jogosult. NEM kizárólagos használat, a feltaláló másnak is hasznosításra kínálhatja.

A feltaláló kizárólagos hasznosítási joggal bír. Hasznosítási (licenciaszerződéssel) transzferálható, mint a szabadalomnál.

 
A használati mintára vonatkozó kizárólagos jogok

A szabadalom szabályai irányadók.

Névhasználat: a feltaláló jogosult, hogy az iratokban feltalálói minőségben feltüntessék, mellőzni csak írásbeli kérelme esetén lehet.

A feltaláló személyiségi jogai kivételével a mintaoltalmi igény, mintaoltalom – átruházható, átszállhat, megterhelhető.

Jogutód: örökös, MuT, akire a használati mintaoltalmat átruházta a feltaláló.

 A használati mintaoltalom korlátai

 
A használati mintaoltalom hatálya

Eltérések a szabadalomtól:
A mintaoltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg.
Az igénypontot csak a leírás és a rajz alapján szabd értelmezni.

Olyan termékre terjed ki, amiben:

                - Az igénypont összes jellemzője megvalósul

                - Egy, vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel helyettesítettek

A díjigényt nem érinti, ha a termékben 1/több igénypontot a mintaoltalom

                - jogosultja

                - feltalálója

   által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítették.
A használati mintaoltalomból eredő jogok csak Mo. területén illetik a jogosultat (területi hatály).
A mintaoltalom időtartama 10 év, éves fenntartási díj mellett

 

Mintaoltalmi kényszerengedély

A minta használatának elmulasztása esetén kényszerengedély nem adható

Kényszerengedély:

- csak a mintaoltalmak függősége estén – ha a mintaoltalomban részesülő minta másik mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható - a hasznosításhoz szükséges mértékben adható.

- ha szabdalom a használati mintaoltalom megsértése nélkül nem hasznosítható - a hasznosításhoz szükséges mértékben adható.

- szabadalomtól függő használati mintaoltalom jogosultja csak a szabadalmassal való megállapodás esetén hasznosíthatja munkáját

 
Előhasználat, tranzitforgalmi kedvezmény
Előhasználati jog: aki az elsőbbség napja előtt kezdte el használni a mintaoltalom tárgyát: belföldön, jóhiszeműen gazdasági tev. körében a termék előállítását, használatát, vagy annak érdekében komoly előkészületet tett – ezt igazolni kell.

Addig jóhiszemű, amíg nem bizonyított, hogy a használat a létrehozó feltalálói lépésén alapult.

 
Tranzitforgalom-kedvezmény: az oltalom hatálya nem érvényesül

Csak viszonosság esetén (viszonosság kérdéses: SZTNH elnöki állásfoglalás):

- Az olyan szállítási eszköz tekintetében, ami csak átmenőben van az ország területén

- Az olyan külföldi áru, amit belföldön nem hoznak forgalomba.

 
A használati mintaoltalom időtartama, az oltalom fenntartása és megszűnése
Időtartam – a bejelentéstől 10 év, nem hosszabbítható meg.

Az oltalom megadásakor, a bejelentés napjára visszaható hatállyal keletkezik.

Éves fenntartási díj. a bejelentés napján, utána is évente, a bejelentés napján fordul az esedékesség.

6 hónapos türelmi idő – a gazdaságilag érdektelen oltalom mihamarabb közkincs legyen.
Megszűnés:
Az oltalmi idő lejár, a követő napon
A fenntartási díjat nem fizették meg, menthető ok – kérelemre újra igénybe helyezi az SZTNH.
A jogosult lemondott, a lemondás beérkeztét követő nap, vagy megjelölt korábbi időpont.
A mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.


Megsemmisítés

A minta nem esett át újdonságvizsgálaton, ezért a piaci szereplők által lehetséges, jogalapja csak súlyos jogsértés lehet:
a mintaoltalom tárgy nem felelt meg a Hmt-nek
a leírás nem felelt meg a tv-i feltételeknek
a mintaoltalom tárgy bővebb, mint amit a bejelentési napon benyújtott bejelentésben feltártak.

Ha a megsemmisítési feltételek csak érészben állnak, meg, akkor a mintaoltalmat korlátozzák.

Fellebbezés nincs, megváltoztatás a Fővárosi Törvényszéktől kérhető.

Megszűntnek kell tekinteni a keletkezésre visszaható hatállyal, ha (előny a szabadalomnál, kettősség elkerülése):

- a mintaoltalomból származtatott szabadalmat megadják, vagy

- a szabadalomi bejelentésből származtatott mintaoltalom esetén, ha a szabadalmi bejelentésre szabadalmat adtak


Bitorlás

 
Minta bitorlása

A mintaoltalmi bejelentés, vagy a mintaoltalom tárgya jogosulatlanul mástól került átvételre.

Ekkor a sértett/jogutóda követelheti a mintaoltalmi bejelentés, vagy a mintaoltalom tárgya részben/egészben átruházását.

 Mintaoltalom bitorlása

Aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.

A mintaoltalom jogosultja a bitorlóval szemben az Szt. felsorolt polgári jogi igényeit érvényesítheti.

Igények a bitorlóval szemben:
A bitorlás megtörténtének bírósági megállapítása
A bitorlás abbahagyása, eltiltása a további jogsértéstől
A bitorló szolgáltasson adatot a termék előállításában, forgalmazásában részt vevőktől, üzleti kapcsolataikról
A bitorló nyilatkozattal adjon elégtételt, költségére nyilvánosságot is kapjon
A gazdagodás visszatérítését
A bitorlásra használt eszközök, anyagok, termékek lefoglalását
Kártérítés
Vámhatósági intézkedés

A pert felfüggesztik:

- a mintaoltalom felfüggesztési eljárásának befejezésééig – az ellenérdekű fél így időt nyer!

 Nemleges megállapítás

HA valaki attól tart, hogy használati mintaoltalom miatt bitorlási eljárást indíthatnak ellene, kérheti az SZTNH-t, hogy állapítsa meg, hogy nem ütközik a hasznosítási eljárás mintaoltalomba.

A jogerős nem leges megállapítás az adott termékre von. bitorlási eljárást kizárja.

20. 

20. tétel

Az árujelzők és a védjegy fogalma, funkciói és fajtái. 

 
A védjegyoltalom tárgya

Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalma 1997:11

 
Védjegy:

Minden, grafikailag ábrázolható megjelölés, ami alkalmas:

Áru, szolgáltatás megkülönböztetésére mások áruitól szolgáltatásaitól

 
Árujelzők

Jogi oltalom alatt álló megjelölés, ami alkalmas arra, hogy

- GSZ/ természetes személy

- annak áruit és szolgáltatásait

Megkülönböztesse, reklámozza, más gazdasági funkcióit ellássa.

Árujelző: az árukat és szolgáltatásokat különbözteti meg.

Földrajzi árujelző: a termékeket földrajzi származása, azzal összefüggő minőség szerint különböztetik meg

Kereskedelmi név: a gazdálkodó szervezeteket különböztetik meg.

 
Védjegyként lajstromozható megjelölések

Lehet:
Szó, szóösszetétel – személynevek, jelmondatok is
Betű, szám
Ábra, kép
Sík, térbeli alakzat – áru, csomagolás formája is
Szín, színösszetétel, fényjel, hologram
Hang
Kombinált védjegy: Fentiek bármely összetétele

Védjegyek fajtái
Szóvédjegy
Egyszerű szavak – Cavinton, Hubertus
Családi nevek – Zsolnay, Ford, Opel
Szóösszetétel – Suzuki Swift
Fantázianév – Tungsram, Videoton
Kereskedelmi jelmondat – Eldugult az orra, Vibrocil a nyitja
Szlogen – Nálunk az árak a földön járnak
Ábrás névjegy
Ábrák – Renault rombusz, Audi karikák
Címerek – Porsche, Alfa Romeo
Minták – Herendi porcelán Viktória mintái
Ábrával kombinált védjegy –
Szóvédjegy+ábra – Medvesajt, Egri Bikavér
Plakát – Unicum vizes plakát
Embléma - FTC
Egyéb védjegy
Betűsor – BMW, BKV
Számok – Levi’s 501
Térbeli és csomagolási védjegy: Coca Cola palack, Unicum palack
Szín – Milka lila, Benetton zöld
Hologram (fényképábra negatívja lézerrel világítva térhatás) – Nokia matrica
Hang – SZTNH nincs 2011-ben

 
A védjegyek funkciói
Állandó funkció
Eshetőleges funkció

 
Állandó funkció
Megkülönböztetés (lásd előbb)
Információközvetítés

                - jelentéssel bíró szó - Puma

                - marketingüzenet – Unicum – Mo. nemzeti itala

                - gazdasági, kulturális politikai viszonyok az adott korban Tervcipő, népágy

                - divat – nők hajviselete

Reklám

- Arculatkialakítás

- üzleti kommunikáció

- védjegyként lajstromozott szlogen – Suzuki a mia autónk

 

Eshetőleges funkció
Eredetjelző – EU – az állam szóvédjegye utal az adott országra – Soproni Ászok, Lánchíd brandy
Minőségjelző – már piacon levő védjegyhez minőség képzete kötődik, különösen tartós fogyasztási cikkek esetén – Mercedes, Sony, Parker
Versenyfunkció - eladás ösztönzése, kelendőség fokozása- bevezetett, jó minőségű termék Pl Mo-n a Suzuki 50% részesedése

 
A védjegyek fajtái

A védjegyek osztályozása (részletesen fent), a jogi szabályozás tartalma szerint:

- áruvédjegy – Hubertus, Philips

- szolgáltatási védjegy – IBUSZ, McDonald’s

- kereskedelmi védjegy – Gundel, CBA, SPAR

Belföldön jóhírnevet élvező védjegyek

Fokozott védelem, kizárt az ezekkel azonos megjelölés, ha annak alapos ok nélküli használata ezek hírnevét sértené, tisztességtelenül kihasználná (élősdi felhasználás tilalma)

Nemzetközi védjegyek

- Madridi megállapodás alapján lajstromozott NK védjegy

- Madridi megállapodás jegyzőkönyve alapján lajstromozott NK védjegy

Közösségi védjegyek

- Közösségi Védjegy Intézménye (Belső Piac Harmonizációs Hivatala; OHIM) – közösségi védjegy engedélyezési rendszer

- Az oltalom a védjegy lajstromozásával kezdődik, központi vizsgálati eljárás.

- Csak az EU területére ruházható át

- Az EU teljes területére vonatkoznak a védjegyből eredő jogok.
Tanúsító védjegyek

Árukat, szolgáltatásokat azzal különböztet meg, hogy minőségüket, jellemzőiket tanúsítja:

- termék eredetiségét – magyar háziipari termék

- áru eredetét – Halasi csipke

- kiváló minőség – Kiváló Áruk Fóruma

- speciális tulajdonság - környezetbarát

- előállítási mód - manufaktúra

- Hazai Termék

Együttes védjegyek

Társadalmi szervezet, köztestület, egyesülés tagjainak árit különbözteti meg, ezeket illeti.

Magyar szürkemarha tenyésztők, Egri borvidék hegyközségi tanácsa